Az Alföld egyik legrégebbi Árpád-kori emléke Szőregen egy városi közpark területén található. Műemlék, de kerítés alig védi. A környezete is jobb sorsra érdemes; jobb lenne, ha Szent Fülöpön, a szőregi monostor egykori védőszentjén kívül másra is számíthatna.
Kanalas István háromszáz keresztje
Ha igaz, amit mondanak, hogy mindenkinek megvan a maga keresztje. Kanalas István fafaragó mester jól túltett a többieken. Neki háromszáz van. Háromszáz fából faragott, falon függő, talpon álló, halovány akácszínű, mézsárga körtefa, néger dió, ében. egyszerű paraszti, cirkalmas barokk, apró, kicsi, közepes, nagyobbacska, szóval háromszáz különféle kereszt. Háromszázhárom teszi mégis hozzá a mester, s amikor megkérdem, az otthoniakkal együtt mennyi lehet, egy kis számolgatás után jelentőségteljesen felnéz és azt mondja, hogy háromszázharminchárom.
Szőregi kábelbábel II.
Szőregi kábelbábel címmel jelent meg cikkünk, amellyel kapcsolatban ketten is jelezték, hogy kiegészítenék a leírtakat. Mindketten a Szőregért Alapítvány kuratóriumának tagjai. Vörös Imre, aki levelet írt, ma is kurátor, Békési Zoltán már nem, decemberben viszont még az volt.
Szőregi kábelbábel
Lakossági fórumot hívott össze Szőregen a település szegedi önkormányzati képviselője, Tóth Csaba. Jó oka volt rá. Sokakat késztetett véleménynyilvánításra a helyi kábeltévé sorsának alakulása. Röviden szólva: a Szőregért Alapítvány kuratóriuma december elején nulla forintért átpasszolta a négy évvel azelőtt lakossági önerőből épült – családonként 12 ezer forinttal szálltak be kábeltévé rendszert a szegedi Kábeltévé Rt.-nek. A nagy kérdések a következők: egyáltalán miért volt erre szükség; ha már adták, miért ingyen; jogában állt-e a kuratóriumnak megtennie ezt a lépést?
Városiasodó Szőreg
Az elmúlt néhány esztendőben megszámlálhatatlan alkalommal szólalt fel közvilágítás-ügyben Békési Zoltán, szegedi önkormányzati képviselő. Pontosabban fogalmazva: Szőreg hiányos közvilágítása ügyében. Mert, hogy ez a probléma a szőregieknek az utóbbi időben igazán sok fejfájást okozott, ahhoz nem fér kétség.
A fafaragó szép szavai
Hattyúfehér borítóba öltöztetett kis könyvecske jelent meg a napokban „Nyolc kis hattyú története” címmel. A tizennégy kis fejezet egy hattyúcsalád életét mutatja be gyermekeknek, gyermeknyelven úgy, hogy a felnőtteknek is élményt jelent olvasása.
Antal az „Isten” Szőregen
Szőregen már vége az ünnepnapoknak. A közelmúltban megkezdődtek a dolgos hétköznapok a megyei I. osztályú labdarúgó-bajnokság győztes együttesénél. Először nem akartam hinni a fülemnek, amikor elterjedt a hír, hogy a Kuvaitból visszatérő Antal Péter lesz az NB III-ba került Szőreg edzője. A napokban aztán megjelent teljes életnagyságban a szerkesztőségünkben Tóth András, a szőregi klub elnökének, a csábítónak és a bajnokcsapatot fabrikált játékos-edző, Széli Jánosnak a társaságában.
Szegedi szenátorok: Békési Zoltán
1941-ben született Szegeden. A képviselőtestületbe a KDNP támogatásával, Szőreg képviselőjeként került Egyéni vállalkozó, virágkertész 13 éve, noha Szegeden a TTK vegyész karán, illetve Budapesten szakmérnökként diplomázott A Szőregért Alapítvány alelnöke. Nős, két gyermeke és két unokája van. Szabad idejét legszívesebben családi körben tölti. Sportrajongó: futball- és kézilabdameccsekre jár és történelmi, illetve földrajzi témájú könyvek mellett szívesen olvas néha valami könnyedebbet, például egy krimit Felesége kitűnően főz, talán a bakonyi gombás sertésszeletet készíti el a legjobban, így ez a kedvenc étele.
A szőregi fafaragó
Hazai népművészetünk egyik sajátos, közép-európai ága a fafaragás. A fára álmodott stílustisztaság már a múlt század végen kezdett kialakulni. A szegedi tájon elő pásztorok számára elsősorban az eszközök használhatósága volt a fontos. Egyszerű, legtöbb esetben bicskaheggyel rákarcolt díszekkel ékesítgették tárgyaikat. Legfőképpen azokat, amelyeket kedvesüknek készítettek.
A paraszt faragók csak jóval a pásztorművészet felvirágzása után jeleskednek. Ők jobáara a gazdasági szerszámaik fa részét használták arra. hogy kezdetleges díszítményekkel lássák el. Ez egyúttal a tulajdonos jele is lett. adott szerszámokon. Egyébként a parasztemberek keze a nehéz fizikai munkáktól nemigen volt alkalmas arra. hogy finomabb faragásokhoz kezdjenek. Még akkor sem, ha voltak almaik, elképzeléseik, amit a szemükkel ugyan „rávittek” a fára. de a tényleges kivitelezésig nem jutottak el.
Születési helye: Szőreg
Telt ház volt tegnap, délután öt órakor a szőrégi kultúrotthonban. A falugyűlés településrészi önkormányzatot ajánlott. Békési Zoltán, a szegedi közgyűlés tagja, a helység képviselője ismertette a leendő testület jogait és hatásköreit: elsősorban a falu üzemeltetésében, önálló költségvetésének kialakításában, S a helyi hatósági feladatok ellátásban jelölte meg szerepét.
Dr. Tóth László megbízott jegyző arról beszélt. Szőregnek kell magába néznie, a kényszerű házasság közben megjött-é a szerelem. A város és a falu viszonyát a két fél érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartásával kell rendezni. A településrészi önkormányzat intézményét próbakőnek nevezte, mely eldöntheti, célszerű-e az együttélés. A helybeliek azonosságtudatát az is sértette, mondotta, hogy hosszú idő óta Szőregen nem született senki — csak Szegeden. Az új körülmények közepette a jövőben a ..Szőreg” bejegyzés kerül a megfelelő rovatba. Lehetőség van rá, hogy az elmúlt közel két évtized máig tisztázatlan „tartozik-követel” anyagi problémáit is megoldják. A városnak nem célja a szőregiek kopasztása, de szóba jöhet az úgynevezett kommunális adó kivetése (ez évi 1-2 ezer forintot jelent), dm tudni kell: egy ingatlanra csak egyféle adót lehet kiszabni, és soha sem lehet megtenni visszamenőleges hatállyal.
— Ki volt az a zsibbadt agyú, aki kitalálta ezt a zsarolást, ezt a helyi adót? — összegezte kérdésben az elhangzottakat egy szőregi polgár.
A falugyűlés a településrészi önkormányzat névsorára a következő javaslatot tette: Magasi Sándorné Németh Magdolna (191). dr. Péter László (177), Kriston Istvánné (170), Mendebaba Rádó (165), Vörös Imre (164), Móra Tibor (160), Kasza Erzsébet (154), Fojta János (137), Bódi János (134), Csábi Ferencné (124), dr. Tóth Magdolna (123), dr. Bozsó Miklós, (108), Szirovicza Csaba (108), Tóth Csaba (93). Kasza Tamás (91), Gyurik Ferencné (88), Kenyeres László (88) és Deák Tünde (50).
Ó. J., Délmagyarország
Hirdetés
Szőregi pillanat-kép
