Móra Ferenc, a szegedi muzeum igazgatója, pénteken este a szegedi egyetem aulájában megismételte azt a nagyjelentőségű előadását, amelyet néhány nappal ezelőtt Budapesten, az Országos Régészeti Társulatban tartott a szegedkörnyéki ásatásokról. Móra előadása iránt Szegeden is nagy érdeklődés nyilvánult meg. Az egyetem auláját zsúfolásig megtöltötte azérdeklődő közönség, amelynek soraiban ott láttuk az egyelem tanárainak nagy részét, a város társadalmának vezető előkelőségeit, igen sok egyetemi hallgatót, középiskolai tanárt, tanítót sth.
Móra Ferenc nagyszabásu előadása a Régészeti Társaságban a szegedi ásatások gazdag eredményéről
Az Országos Magyar Régészeti Társulat szombaton délután az Iparművészeti Muzeum előadótermében felolvasó ülést tartott, amelyen Móra Ferenc, a szegedi muzeium igazgatója a szakkörök előtt eddig még nem ismertetett ásatási munkálatokról számolt be, amelyeket az utolsó két cs félév alatt végeztetett.
Filmre vették a szöregi ásatásokat
Mint a napokban megírtuk: a városi muzcum igazgatósága megadta az engedélyt a Magyar Film-Irodának a szöregi ásatások megfilmesítésére. Csütörtökön le is érkezett Szegedre a filmiroda legügyesebb- operatőrje és két napon át filmezte a szöregi ásatásokat.. amelyeket a rossz idő ellenére is folytatnak még, ezidőszerint Petrov Jócó szöregi gazda telkén s a hét végéig 150 sirt tártak fel.
Kilencvenegy négyezeréves síri tártak fel eddig Szőregen
A szegedi múzeum a négy hónapon át végzett 1ciszom bori és vásárhelyi ásatások után —- mint ismeretes – októberben Szőregen kezdett nagyarányú ásatásokat, ahol olyan nagy kiterjedésű bronzkori temetőre találtak, amilyent még eddig nem ismer ebből a korból nemcsak a magyar, de a középeurópai régészet sem. Eddig 91 sirt tártak fel, de a több helyen végzett [próbaásatások azt mutatják, hogy itt a sirok tozázait rejti magában a föld. Valószínű, hogy ezen a nagy területen a másfélezer évig tartó bronzkuliurának több periódusa is képviselve van az eddigi leletek, amelyek közt mintegy 200 edény van, mind a bronzkor kezdetéről valók s legalább négyezer évesek.
A szőregi ásatások híre nagy feltűnést kellett mindenütt, ahol régészettel foglalkoznak lés már a berlini sajtó is foglalkozott SzöreggeI. A német régészek levélben kértek tájékoztatást a szegedi muzeumtól. A hírek nagy érdeklődést keltettek a Magyar Nemzeti Muzeumban is, amelynek ősrégésze, dr. Tompa Ferenc, a héten lejött az ásatások megtekintésére. Dr. Tompa Ferenc tudományos szempontból
rendkívül nagy jelentőségűnek nyilvánította a szőregi ásatásokat,
amelyek a magyarországi bronzkultura sok eddigi homályos problémáját tisztázzák, s biztosra veszi, hogy a szegedi muzeum csókái és szőregi leleteivel az európai ősrégészek állandó érdeklődésének tárgya lesz. Az ásatásokat Máder Ferenc, Máder István és Sztojkov Dusán telkén már befejezték, most Petrov Jóvó kertjében folytatják. Sajnos, egy magyar vasutas telkét kí kellett hagyni, mert az a tulajdonában levő ugar terület felásását nem engedte meg, úgyhogy ahoz csak az uj múzeumi törvények életbelépése után juthat a muzeum, amely véget vet a tudatlan emberek kártékony makacskodásának.
Délmagyarország
Négyezeréves bronzkori temetőt talált Szőregen Móra Ferenc
A szegedi muzeum, amelynek nagysikerű ásatásai az idén többízben keltettek országos érdeklődést, két hét 6ta a Tisza túlsó partján, az Ujsziegeddel határos Szőregen végez nagyobbarányu ásatást. Móra Ferenc, a muzeum igazgatója itt a korai bronzkorból való temetőt talált a falu szélső utcájában, amely évezredekkel ezelőtt Maros-part volt. Eddig harminc sirt lárt fel három telken, de próbaásatásokkal megállapította, hogy a temető terjedelme húszszor akkora, mtnt az eddig felásotl rész s bizonyára a sírok százait foglalja magában, ami messze meghaladja az eddig összes bronzkori temetők méreteit.
A szőregi temetőt már az eddigi leletek a bronzkultura egyik legfontosabb állomásává teszik. A csontvázak mind zsugorítottak és minden sírban legalább három edény van, közöttük az egyik mindig nagy tál, némelyik félméter átmérőjű és disznócsontok feküsznek benne A bronztárgyak tük és mancsettaszerü karperecek, amelyek nagyon kevés ónt tartalmaznak s a temető korát a rézkorhoz közelállónak mutatják. Legalább négyezer évesek erek a bronzkori sirok, amelyek közül i néhányat teljes egészében, földdel együtt felvettek és beszállítottak a szegedi muzeumba. Nagyszámú kő-, csont- és kagylóékszert is találtak a halottak mellett, köztük eddig ismeretlen formájuakat.
Móra Ferenc, mig az idő engedi, folytatni fogja az ásatásokat, amelyeket a vasárnapon és hétfőn Szegeden tartózkodó Klebelsbrrg Kunó gróf kultuszminiszter is megtekint. Értesülésünk szerint ez alkalommal Klebelsberg kultuszminiszter megtekinti a szegedi muzeum ujabbkori leleteit, így a példátlanul bő kíszombori leleteket, a nagyszéksósi és alsótanyai, a kishomoki leleteket és a szegedi muzeum igen gazdag eddigi anyagát, melyek helyszűkében, ládákba csomagolva, vannak a múzeumban felhalmozva. A miniszter ez alkalommal dr. Somogyi Szilveszter polgármesterrel és Móra Ferenc muzeumigazgatóval megtárgyalja az általa Szegeden felépítendő népvándorláskor! muzeum ügyét és a szegedkőrnyéki igen gazdag lelőhelyek további feltárásának kérdését is. Klebelsberg kultuszminiszter — mint ismeretes — kijelentette, hogy a szegedi muzeum kibővítését, illetve a külön szegedi népvándorláskori muzeumot a legrövidebb időn belül felépíteni és megvalósítani kívánja. Az uj muzeummal Szeged és az ország egy, az egész világon páratlanul álló kultúrintézménnyel gazdagodik.
Délmagyarország
A szerbek újból követelik Szeged határfalvait
A M.T.I. a következő szegedi érdekű, a béke ügyével összefüggő hirt közli: A Zagrebacke Navine március 3-iki számában a következő közlemény jelent meg: „A békekonferencia legutóbb egy kis háromszöget, mely Deszk, Szőreg és Szentiván falvakból áll, mint Szeged hátterét Magyarországnak itélte, de a három községből egy követség érkezett Belgrádba, amely 3000 aláírással a községeknek Jugoszláviához való csatolását kívánja és a belgrádi kormány ennek értelmében már lépéseket is tett.”
A szerbek megszállták Szőreget
Kedden este tiz órakor a Szegedtől tiz kilométernyire fekvő Szőreget mintegy ezer főnyi szerb sorkatonaság szállta meg.
Leégett a szőregi kátránygyár
Csütörtök délelőtt hatalmas tűz pusztított Újszeged határában. Kigyulladt a szőregi Aszfalt- és Kátrányipar Részvénytársaság gyártelepe és az egész gyár leégett. A tűz a kátrány-desztilláló helyeségben keletkezett és hihetetlen gyorsasággal terjedt tovább. Kigyulladt csakhamar maga a főépület is -és a nagy tömegben felhalmozott könnyen gyúló anyagok hatalmas lánggal égtek. A tüzet oltani nem lehetett, még az esti órákban sem ért véget a gyárégés, bár két század katonaságot rendeltek ki a tűzhöz.
Koleragyanús halál Szegeden
A fekete csontvázember hatalmas kaszával a kezében most tartja aratását. Először a Duna, majd a Tisza vizét fertőzte meg piszkos érintése. Kőből épült városok modern lakói, akik már a levegő urának képzelik magukat, akik egyetlen érintésre vasszörnyegeket hoznak mozgásba vagy kényszerítenek holt mozdulatlanságra remegve bujkálnak és védekeznek a fekete szörny halálthozó lehelete ellen.