Lakossági fórumot hívott össze Szőregen a település szegedi önkormányzati képviselője, Tóth Csaba. Jó oka volt rá. Sokakat késztetett véleménynyilvánításra a helyi kábeltévé sorsának alakulása. Röviden szólva: a Szőregért Alapítvány kuratóriuma december elején nulla forintért átpasszolta a négy évvel azelőtt lakossági önerőből épült – családonként 12 ezer forinttal szálltak be kábeltévé rendszert a szegedi Kábeltévé Rt.-nek. A nagy kérdések a következők: egyáltalán miért volt erre szükség; ha már adták, miért ingyen; jogában állt-e a kuratóriumnak megtennie ezt a lépést?

A városatyától egy kis kábelrendszer-történetet kértünk.

– Négy-öt évvel ezelőtt a szőregi rendszer megépítésének kivitelezője a Tömegkommunikáció a Településekért Alapítvány volt – magyarázta. – Ez a „cég” vállalta az üzemeltetést is. Később összement a tej az alapítvány és a lakosság érdekeit képviselők között. Ekkor egy jogi fondorlattal, meg a szolgáltatást igénybe vevők nem teljes, hanem 85 százalékának támogatásával az egész rendszert áthelyezték a Szőregért Alapítványhoz, hátha simábban mennek így a dolgok.

– Ha jól sejtem, nem is voltak különösebb gondok, működött a rendszer…

– Mindenki megelégedésére – fejezete be a mondatot Tóth Csaba. – Három év alatt 10 perc üzemzavar nem volt. Ezért is okozott meglepetést az alapítvány kuratóriumának döntése, az átadás. Egy szórólapon tudatták lépésüket a közel ezer érintettel.

– Mivel indokolták?

– Arra hivatkoztak, hogy elavult a rendszer, sokat kellene rákölteni, majd az rt gatyába rázza. Csakhogy az eddigi gardírozó, Szirovicza úr letett egy üzleti tervet, amelyben vállalta volna a további nyereséges üzemeltetést. És azt is, hogy 1 milliót fog beforgatni a fejlesztésbe. Ezt a megoldást a kuratórium elvetette. Annyit már tudni, hogy indulásképpen a havi díjat 50 százalékkal, 200-ról 300 forintra megemelték.

– Mit tesz most ön, mint képviselő?

– A lakossági fórumon kikristályosodott a szőregiek akarata – szögezte le Tóth Csaba – szeretnék maguknak megtartani a kábelrendszert. Azzal bíztak meg, hogy támadjam meg az alapítvány és az rt. között létrejött szerződést. Most ezt teszem. Egy dolog, hogy mit kívánnak a szőregiek, a másik pedig az. hogy mit mond a jog. Mert az a döntő ebben az ügyben. A szegedi Kábeltévé Rt. ügyvezető igazgatója Csábi László.

– Hogyan kerültek kapcsolatba a szőregi kábeltévé rendszerrel?

– Az üzemeltetés során munkakapcsolat alakult ki, műszaki vezetőnk felügyelte szakmailag az ottani fejállomást – válaszolta.

– Nem tartja túlzásnak, hogy ingyen kapták meg a rendszert, amelynek sorsa fölött nem is biztos, hogy az alapítvány tulajdonosként rendelkezhetett?

– Az átadást szerződésben rögzítettük. A rendszer ötöd osztályú szakmai minősítése önmagáért beszél. Nekünk nincs jogunk kételkedni benne, hogy az alapítvány valóban megköthette-e a szerződést. Bizonyára igen, hiszen aláírta.

– A megemelt előfizetési díjért mit kapnak cserébe a szőregiek?

– Ugyanazt a szolgáltatást, mint a szegediek – válaszolta. – Huszonnégy programot jó minőségben. Aki eddig nézte a kábeltévé adásait Szőregen, bizonyára a jövőben is szeretné. Mi azért vagyunk, hogy színvonalasan szolgáltassunk.

– Abból mi igaz, hogy szóbeli szerződés is köttetett, miszerint havonta fizetnek egy nagyobb összeget az alapítványnak, ráadásként pedig a fejállomást értékesítik és annak az árát is odacsorgatják?

– El tud maga képzelni ilyen megállapodást? Én nem. Ami a fejállomás eladását illeti: szakmai kapcsolatainkat felhasználva igyekszünk segíteni, mivel törekszünk a jó együttműködésre. Szerintem az egész ügyet az bolygatja, aki eddig kaszált belőle, ezután pedig nem tud.

Kérdések: a Szőregért Alapítvány tényleg a szőregiekért lépte meg lépését? Vajon dönthetett a kuratórium az ingyenes átadásról? Ha ezután – Csábi úr kifejezésével élve – nem az kaszál, aki eddig, akkor ugyan ki?

V. Fekete Sándor, Délmagyarország