A Csongrád megyei MÉK szőregi ipartelepén tevékenykedik a hypotöltö részleg.
Szőreg, a csaták és a rózsák földje
A magyar középkor egyik írásos emlékében, a Gellért legendában olvasható, hogy amikor 1028 táján a pogány Ajtonytól vereséget szenvedett Csanád vezér serege a szőregi nádasokba vonult vissza. Később a nádasok között monostor épült, amelyért II. Endre király ezer kősót ígért 1233-ban. Ez a monostor – amelynek tulajdonát képezte Zombor földje is – a nádasoktól védve túlélte a tatárjárást és 1335-ben a Gutkeledek nemzetségébe tartozó Czibak családé lett. Fennállt még 1536-ban is a település, a Maros és a Tisza áradásai miatt a törökök nemigen tudták háborgatni. A XVIII. században ellenben mégis elpusztították, s csak a következő században települt be. 1746-ban három községet telepítettek a „szeregi” pusztán: Szőreget, Deszket és Szentivámt. Az első telepesek a szerbek voltak. A szerbek és a magyarok a történelmi feljegyzések szerint egyetértésben éltek mindaddig, míg a Habsburg-ház hazugságaival egymásra nem uszította őket akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna egyetértésükre: a szabadságharc napjaiban. Két csatában is összecsaptak ezen a vidéken a magyar és a császári seregek: 1849. február 13-án a magyarok győztek (de a falu porrá égett), augusztus 5-én viszont vereséget szenvedtek a magyarok. Erről a harcról egy emléktábla emlékezik meg a községi tanácsház homlokzatán, a következő szöveggel;
Az 1849, augusztus 5-i szőregi ütközetben résztvett magyar honvédek, lengyel légionáriusok és a Di Monti Sándor báró ezredes alatt a magyar szabadságért harcolt olasz légió örökös emlékjeléül állította a hadimúzeum kezdésére Szőreg község közönsége.
És, ha az érdeklődő be is megy a tanács épületébe, Palotás Péter VB-elnöktől megkaphatja a „Szőreg község története” című gépírásos munkát. Akit pedig még ez sem elégít ki, keresse fel a szegedi múzeumot, Móra Ferenc ásatásaiból ott is (gazdag anyagot találhat Szőregről.
A nádasok, folyók, zsombékek vízi gyűjtögető életmódra, halászatra, pákászatra késztették valamikor a lakosságot. De amikor megépült a kamaratöltés, eltűnt a határból a víz, kiszáradtak a nádasok. Szeged közelsége aztán kifejlesztette a kertészetet a múlt század végén. 1890 táján pedig megjelent a virág s a virágok közül is első helyen a rózsa a szőregi földeken. Később a rózsa termesztése mellett faiskolákat is alakítottak. Ezekből fejlődött ki nagy változások után a mai Szőreg képe.
A község területe hatezer s százegynéhány hold, ennek több mint háromnegyede a termelőszövetkezeteké. Hét termelőszövetkezet van a faluban: három harmadik típusú és négy első típusú, összesen négy és félszáz család keresi bennük kenyerét. Különben ötezer fő körüli a község lélekszáma, s a lakosság 45 százaléka ipari dolgozó Szegeden, vagy a falu melletti téglagyárakban. A szőregi földművelők pedig jóformán valamennyien ismerik a rózsatermesztés és a faiskola minden csínját-bínját. Banda Menyhért elnöklétével egy szövetkezetféleség is van a faluban: a faiskolai szakcsoport. Tagjai mind önállóan nevelik a csemetéket, a szakcsoport csak ellenőrzi a munkát és értékesíti a fákat. Múlt őszön például 60 ezer csemete volt a szakcsoport kiadható készlete. Alma, körte, cseresznye, meggy, barack, s ezekből is többfajta facsemetét nevelnek közel ötven holdon.
Persze a termelőszövetkezetek is foglalkoznak facsemetével. Ha megkérdezzük a Vörös Rózsa (rózsatermelő is!) Tsz elnökét, Pásztori Béla bácsit hogy miből volt a legnagyobb bevételük, a facsemetéket említi elsőnek, hiszen a múlt évben 260 ezer forintot kaptak a fákért. Közel tizenhárom hold faiskolájuk van. Azután a konyhakertet említi, amely tavaly ugyan keveset hozott: „csak” 15 ezer forintot, míg tavalyelőtt 35 ezret. Majd a mahóniát veszi sorra, ezt a télen-nyáron zöld, koszorúba való növényt, amely két holdról 20 ezer forintot hozott, s csak végül mondja a rózsákat. Másfél holdon, a szabadban virul a rózsa náluk, s 18—20 ezer forintos bevételük volt belőle. Remélik azonban, hogy a jövőben még többet hoz majd a rózsa.
Új kertésze és nagy tervei vannak ugyanis a szövetkezetnek. Tízezer vadrózsacsemetét szereznek be, hogy üveg alatt nevelhessenek korai, melegágyi rózsákat. A szövetkezet busás jövedelméből szépen részelhettek a tagok is. Egy munkaegységre pénzben számolva pár fillér híján hetven forint jutott. Közepes keresetet jelent itt a húszezer forint. Hódi József lovász, akinek 883 munkaegysége volt egyebek között 11.393 forintot, 28 és negyed mázsa búzát, 23 mázsa 40 kiló árpát, 44 mázsa 15 kiló tengerit, 26 és félmázsa szénát, 99 kiló cukrot, 54 és félliter olajat, 27 és fél kiló szappant, s még sok mást kapott.
A Micsurin Termelőszövetkezet viszont nem zárt ilyen jól az idén. azért, mert 60 hold kukoricájában 80 százalékos kárt tett a víz, 47 hold árpáját meg teljesen elvitte. Legnagyobb jövedelmüket a gyümölcsfaiskola hozta: 123 ezer forintot, utána a kender 61 ezret, a cukorrépa 34 ezer forintot és 29 mázsa cukrot, a rózsa pedig nyolcezer forintot. Temesvári József, a szövetkezet elnöke különösen Engedi József és Hunyadvári Laiosné munkacsapatait dicséri. nekik köszönhető a növénytermesztés sikere, míg a szép szarvasmarha-állomány jó kondiciója, magas fejési átlaga Tandari István tehenésznek.
A hajdani pákászok, halászok fiai meghódították a földet rózsafával, facsemetével. Unokáik és dédunokáig már nagyvonalúan gondolkodnak a földön: tíz és százezrekben, akár telepítésről, akár bevételről van szó. Szépeket álmodnak: – míg a rózsatövek alszanak a hideg téli földben – arról, hogy üvegházban télen is kinyílnak majd a virágok. A termelőszövetkezet pedig kinyitja a bukszáját, hogy a véres csaták és vörös rózsák földjén valóság legyen a legszebb álmokból is.
Németh Ferenc, Délmagyarország, 1956. január 29.
Február 15-én dől el Szőreg 145 hold földjének eladása
Csütörtökön reggel álmosan ébredt Szőreg, de egyes helyeken még a déli órákban is jó hangulat uralkodott. Mindenki a jól sikerült szerdai bálról beszélt. Ott volt a tűzollóbálon Frass Károly főjegyzővel az élen a község valamennyi vezetője. A tánc előtt műsor volt. Majorossy László adóügyi jegyző dalait, a Mózsa- és a Gyuris-nővérek táncait melegen tapsolta a lelkes közönség. A hál sikeres rendezése Bódi Menyhért tűzoltófőparancsnok nevéhez fűződik.
Nagy-Szeged álma
M i szegediek, akaratlanul is a fogadalmi templom kriptájában eltemetett nagy alkotó szellemét idézzük, valahányszor ennek a városnak jövendőjét igyekszünk megrajzolni lelki szemeink előtt. Az ő izzó fantáziája, pihenést nem ismerő alkotó vágya, olyan képeket vetített a jövendő kárpitjára s olyan hivatást keresett és talált Szeged számára a megszűkült, de reménységeit el nem veszített agyar életben, hogy hosszú esztendők munkáját, sokak vállvetett akarását fogja igénybevenni az általa körvonalazott keretek kitöltése. Elgondolásai közül sok megvalósult és kövekben megrögzítve áll előttünk, soknak lerakta az alapjait, hogy ezeken az alapokon az utána következők építhessenek, de maradtak utána olyan fantáziák, amelyeket kétségtelenül a város szeretete sugalmazott, de belátható időn belül közigazgatási és közgazdasági okoknál fogva meg nem valósithatók.
Felmentették a kommunistaszervezkedéssel vádolt szőregi munkásokat
Tavasszal a szőregi csendőrség kommunista szervezkedést leplezett le. Elfogták Banda Antalt, Nákics Györgyöt, Magyar Mihályt és Csikós Antalt, akik állítólag a szervezkedést folytatták. A nyomozás szerint Banda volt a társaság vezére, ó állott összeköttetésben a budapesti központtal, ahonnan röpiratokat és könyveket kapott. A csendőrség szerint a kapott iratokból oktatta társait és igyekezett a szervezkedést kiszélesíteni. A letartóztatott emberek a csendőrségen és a rendőrségen részleges beismerő vallomást tettek. A négy embert pénteken vonta felelősségre a szegedi törvényszék Vild-tanácsa.
Kommunista szervezkedés Szőregen
A szőregi csendőrség az elmúlt napokban kommunista szervezkedés ügyében folytatott nyomozást. A csendőrség régóta figyelt egy társaságot, amelynek tagjait azzal gyanúsították, hogy kommunista szervezkedést folytatnak. A csendőrök megállapították, hogy a szervezkedés feje Banda Antal szőregi szabósegéd, aki Nákics György, Csikós Rudolf és Magyar István nevű földműveseket nyerte meg a kommunista eszméknek. Banda Antalnál tartott házkutatás során csak propaganda iratot foglaltak le. Megállapították, hogy a szervezkedés a tavasz óta tartott és összeköttetésben volt a tavasszal Szegeden leleplezett kommunista szervezkedéssel.
A viharos szőregi választás ügya a szegedi törvényszék előtt
A szegedi törvényszék vád-tanácsa kedden folyatta dr. Fekete Lássió és társai ügyében a mult hétről elhalasztott főtárgyalást. Megírtuk, hogy dr. Fekete László ellen, aki az elmúlt képviselőválasztások alatt a szőregi kerület jelöltje volt, az ügyészség számos vádpontból álló vádiratot adott ki. Kivüle még öt kortes került a vádlottak padjára hasonló bűncselekményekkel vádolva. A múltbeli tárgyaláson kihallgatták a vádlottakat és a tanukat.
Szőregi kép a munkanélküliség frontjáról
Csipös hideg szél vágtat végig Szőreg házsorai között. Az apró fehér házak előtt nincstelenek menetelnek a községháza felé. Rongyokba burkolt lábak dobogtuk a keményre fagyott rögökön. A községháza előtt megállanak, leveszik kalapjukat és illedelmesen kopognak be a főjegyzői hivatal folyosójára. A sötét folyosó zsúfolva van sápadtarcu emberekkel, asszonyokkal. Szótlanul álldogálnak; amig rájuk kerül a sor és beléphetnek a főjegyző szobájába, amely most mindent jelent nekik: néhány kiló tisztet, krumplit, tűzifát, sőt esetleg valamicske zsírt is…
Ellenzéki győzelem a szőregi kerület képviselőtestületi választásán
A szőregi kerületben: Szőregen, Ószentivánon, Kübekházán és Deszken a napokban tartották meg a községi képviselőtestületi tagválasztást Az egyes képviselőiestületek mandátumának fele most járt le, A választás az ellenzéki gondolat győzelmét hozta minden vonalon. A kibukott képviselőtestületi tagok jóformán valamennyien a kormánypárt emberei voltak, Ószentivánon hat tagot választottak, közülök három ellenzékit, ez volt a helyzet Kübekházán js, mig Deszken a hatan közül négy az ellenzék embere.
Móra Ferenc német nyelven hivatalosan publikálja a szegedkörnyéki ásatások eredményéi
A szegedi muzeum hosszú évtizedek óta végez Szeged környékén régészeti és kulturhistóriai szempontból is nagyjelentőségű ásatásokat, amelyeknek eredménye már igen sokszor keltett nemzetközi viszonylatban is feltűnést. Az utóbbi évek alatt Móra Ferenc ásatásai betetőzték ezt a régen folyó és most tervszerűvé tett munkát. A muzeum azonban igen nagy hátrányt szenved amiatt, mert az ásatások eredményéről a külföld hivatalos és hiteles tudósításokat nem kaphat, mivel a muzeum anyagiak híján eddig nem publikálhatta az ásatások eredményét. Ebben az évben a helyzet megváltozik, az év vége felé a muzeum kiadja első publikációját.