Felhagyott anyagnyerő hely rehabilitációjára irányuló pályázaton nyert nagyobb összeget a szegedi önkormányzata Környezetvédelmi Alapnál.
Tető a templomrom fölött
Helyreállították a szőregi középkori templomromot. A ma is álló falmaradvány fölé fából ácsoltak tetőt, az épület alapjait mészkőből és téglából készített kiegészítés jelzi. A helyreállított műemléket a Szeged napi ünnepségsorozat keretében adták át.
Biztonságosan – biciklivel
A Szőreget Deszkkel összekötő kerékpárút műszaki átadását tegnap délelőtt tartották. Az új „betonkígyót” legelőször a két település elöljárói próbálták ki, „drótszamárra” pattantak és elkerekeztek Szőregról egészen a szomszéd faluig. A nagyközönség szombattól veheti igénybe az utat, ugyanis játékos vetélkedőkkel és bemutatókkal színesített ünnepség keretében adják át a forgalomnak a mintegy 3,6 kilométer hosszú pályát.
Minden napra egy feszület
Kanalas István édesapjától tanulta a fafaragás mesterségét. A fa művészi megmunkálásának elsajátításában azonban csupán magára számíthatott. A hetvenes éveinek közepét taposó mester a Fekete Házban szombaton délelőtt nyíló kiállításán húsz éves művészi pályafutásának vallási témájú alkotásait tárja a nagyközönség elé.
Lovasegyesület Szőregen
Január utolsó napján 36-an alapították meg a Szőreg és Vidéke Lovasegyesületet. Az egyesület létrehozásának ötletét a tavaly augusztusi helyi lovasnap sikere szülte. A szőregi és környékbeli lovakat tartók fogtak össze, a részönkormányzati képviselő Tóth Csaba, valamint az egyesület elnöke Kiss Miklós és lelkes csapata vállalta az előkészítést, a szervezést.
Hová visz az Apátság utca?
Az Alföld egyik legrégebbi Árpád-kori emléke Szőregen egy városi közpark területén található. Műemlék, de kerítés alig védi. A környezete is jobb sorsra érdemes; jobb lenne, ha Szent Fülöpön, a szőregi monostor egykori védőszentjén kívül másra is számíthatna.
Kanalas István háromszáz keresztje
Ha igaz, amit mondanak, hogy mindenkinek megvan a maga keresztje. Kanalas István fafaragó mester jól túltett a többieken. Neki háromszáz van. Háromszáz fából faragott, falon függő, talpon álló, halovány akácszínű, mézsárga körtefa, néger dió, ében. egyszerű paraszti, cirkalmas barokk, apró, kicsi, közepes, nagyobbacska, szóval háromszáz különféle kereszt. Háromszázhárom teszi mégis hozzá a mester, s amikor megkérdem, az otthoniakkal együtt mennyi lehet, egy kis számolgatás után jelentőségteljesen felnéz és azt mondja, hogy háromszázharminchárom.
Szőregi kábelbábel II.
Szőregi kábelbábel címmel jelent meg cikkünk, amellyel kapcsolatban ketten is jelezték, hogy kiegészítenék a leírtakat. Mindketten a Szőregért Alapítvány kuratóriumának tagjai. Vörös Imre, aki levelet írt, ma is kurátor, Békési Zoltán már nem, decemberben viszont még az volt.
Szőregi kábelbábel
Lakossági fórumot hívott össze Szőregen a település szegedi önkormányzati képviselője, Tóth Csaba. Jó oka volt rá. Sokakat késztetett véleménynyilvánításra a helyi kábeltévé sorsának alakulása. Röviden szólva: a Szőregért Alapítvány kuratóriuma december elején nulla forintért átpasszolta a négy évvel azelőtt lakossági önerőből épült – családonként 12 ezer forinttal szálltak be kábeltévé rendszert a szegedi Kábeltévé Rt.-nek. A nagy kérdések a következők: egyáltalán miért volt erre szükség; ha már adták, miért ingyen; jogában állt-e a kuratóriumnak megtennie ezt a lépést?
Városiasodó Szőreg
Az elmúlt néhány esztendőben megszámlálhatatlan alkalommal szólalt fel közvilágítás-ügyben Békési Zoltán, szegedi önkormányzati képviselő. Pontosabban fogalmazva: Szőreg hiányos közvilágítása ügyében. Mert, hogy ez a probléma a szőregieknek az utóbbi időben igazán sok fejfájást okozott, ahhoz nem fér kétség.
Hirdetés
Szőregi pillanat-kép
