Felszámolás alá került az ország egykori legnagyobb rózsatő termelője, a Szőregi Virág-Dísznövény ÁFÉSZ; a vagyonának kiárusítása is megkezdődött, összesen több mint 300 millió forint irányáron. A szőregi rózsatő május óta hivatalosan is hungarikum.

A felszámolója három pályázatot írt ki az ország egykori legnagyobb rózsatő termelője, a Szőregi Virág-Dísznövény Általános Fogyasztási Értékesítő és Beszerző Szövetkezet (ÁFÉSZ) vagyonának – ingatlanok és készletek – értékesítésére. A nagy múltú szervezet felszámolása 2020 januárjában indult el – derül ki a cégadatokból.

A szövetkezet elődjét 1967-ben 34 helyi rózsatermelő alapította, hogy segítse a termelést és a növények piacra jutását. Az ÁFÉSZ fő tevékenysége is a termelés koordinálása és a termékek értékesítése volt, nagy- és kiskereskedőként, exportőrként – olvasható a Szőregi ÁFÉSZ honlapján. A szövetkezetnek néhány éve még több mint kétszáz tagja volt (de a tagok mintegy fele már nem volt aktív), évente kétmillió rózsatövet termelt és értékesített. Fő termékei a rózsatövek és törzses rózsák, gyümölcsfa oltványok és dísznövények voltak; a bevételének mintegy 60 százaléka exportból származott.

A szövetkezet januári, felszámolás előtti, tevékenységet záró mérlegében 262 milliós kötelezettségállomány szerepelt, ebből mintegy százmillió forint volt a szállítói tartozás, a hitelek és kölcsönök 110 millió, az elmaradt bérek és adók ötvenmilliót tettek ki. Az ÁFÉSZ tevékenységéről és felszámolásáról sem annak elnöke, sem a felszámolóbiztosa nem kívánt lapunknak nyilatkozni. Amennyiben a meghirdetett áron sikerül értékesíteni a felszámolási pályázatokon az ÁFÉSZ vagyonelemeit, akkor rendezni lehet a tartozásokat.

Nem kaptak több hitelt az MKB Banktól

A dísznövény-nagykereskedőnek 2019-ben jelentősen, 67 százalékkal, 289 millió forintra csökkent a nettó árbevétele az előző évhez képest. Az évente hosszabbított hiteleit tavaly ősszel nem hosszabbította meg a hitelező bank (az MKB Bank), a forgótőke hiánya miatt fizetésképtelenné váltak – írta a szövetkezet vezetése a tavalyi éves beszámoló kiegészítő mellékletében. A szövetkezet azt is írja, hogy próbáltak más lehetőségeket feltárni: kedvező szerződést kötöttek az OBI-val, de azt már nem tudták teljesíteni, valamint ingatlan- és eszközeladást is terveztek, de a szőregi, Hősök téri ingatlan eladására sem került sor, idén januárban elindult az ÁFÉSZ felszámolási eljárása.

A szövetkezet kijelölt felszámolója, a Help Kft. augusztus óta három pályázatot jelentetett meg az Elektronikus Értékesítési Rendszerben az ÁFÉSZ vagyonának értékesítésére. A megmaradt több mint 25 ezer darab rózsatő, bogyós (málna, szőlő, mogyoró, bodza) kiültetésre váró fiatal növény irányára 11 millió forint volt, de azok csökkentett irányáron, 7,7 millió forintért sem keltek el szeptember végén.

Jelenleg is pályázható – október 17-ig – az ÁFÉSZ szőregi, Szerb utcai több mint három hektáros telephelye, raktárral, hűtőkapacitással, fóliaházzal, irodával és portaépülettel, 220 millió forintos minimáláron. A szövetkezet Hősök terei gazdasági épülete is megvásárolható egy 835 négyzetméteres telekkel együtt, október 24-ig. Ezek becsértéke 131 millió forint (a minimálár 95 millió forint, ez alatt nem fogadnak el ajánlatot). Ezt az épületet kertészeti boltként, irodaként és raktárként használták.

 

Uniós oltalom és hungarikum

A Szőregi ÁFÉSZ volt az egyik kezdeményezője a szőregi rózsatő hazai eredetvédelmének, majd később a hungarikummá nyilvánításának. A szőregi rózsa 2014-ben megkapta az EU “oltalom alatt álló földrajzi jelzését” (OFJ), amely azt jelenti, hogy a meghatározott minőségű szőregi rózsatövet Szeged-Szőreg, Szeged-Mihálytelek, Szeged-Gyálarét, Algyő, Deszk, Újszentiván, Kübekháza, Tiszasziget települések közigazgatási határain belül állítják elő.

A ma Szegedhez tartozó Szőregen és környékén több mint száz éves hagyománya van a gyümölcsfa- és rózsatermelésnek. A Tisza és a Maros találkozásánál, azok egykori árterén a talaj minősége, valamint a magas napsütéses órák száma kedvez a rózsatermesztésnek. A folyók közelsége megfelelő páratartalmat és az öntözés lehetőségét biztosítják – írták a szőregi rózsáról az OFJ lajstromozási kérelemhez benyújtott dokumentumban.

 

Mi vezethetett a felszámoláshoz?

A Szőregi ÁFÉSZ elnöke idén júliusban nyilatkozott a Délmagyar című lapnak, két héttel később pedig megszólalt az elődje, a szövetkezetet 2017 májusáig vezető elnök is; a nyilatkozatok némileg ellentmondanak egymásnak, hogy mikor adósodhatott el a szövetkezet. A cégadatokban az látszik, hogy 2018-ban az előző évi 235 millióról 360 millió forintra nőtt a cég kötelezettségállománya, a több mint félmilliárdos nettó árbevétele pedig százmillió forinttal visszaesett, a működése veszteséget termelt – míg a korábban pluszban zárta az éveket. A szövetkezet forgalma tovább csökkent 2019-ben, a ráfordítások viszont jóval meghaladták a bevételét, az évet 150 milliós vesztéséggel zárták. A cég saját tőkéje mínuszba fordult.

Tavaly átlagosan 22 főt foglalkoztattak, a bérköltség járulékokkal együtt 95 millió forintot tett ki, de több munkavállalónak és vezetőnek már nem tudtak fizetni.

 

A fiataloknak már kevésbé vonzó a rózsatermesztés

Az ÁFÉSZ felszámolásához a gazdálkodási problémák mellett a szövetkezet tagjainak csökkenése vezethetett. A szövetkezeti elnök nyilatkozata szerint “az évek során a tagok száma 20-30 családra csökkent, így évente csak 200-300 ezer rózsatővel tudtak csak számolni”, a korábbi milliós darabszámhoz képest. Információink szerint 80-100 termelővel álltak kapcsolatban az elmúlt közel tíz évben.

“Egyre kevesebben vannak Szőregen, akik a rózsatermesztéssel foglalkoznak, a fiatalok számára nincs motiváció, hiába van ott a traktor és a föld” – mondta korábban a megyei lapnak az ÁFÉSZ elnöke, aki szerint az is probléma volt, hogy a hungarikum címet, amit 2018-ban kérelmeztek, nem kapta meg a szőregi rózsatő 2019-ben, mert akkor igényelhettek volna állami támogatást (a hungarikum-pályázatok főként marketing célú támogatások; a hungarikumok gyűjteményébe idén májusban vették fel a szőregi rózsatövet, az ÁFÉSZ felszámolása pedig januárban indult el – a szerk.)

 

Csökkent a hazai termelés

Magyarországon visszaesett a vágott rózsa termelése tavaly. A rózsatövek szabadföldi termesztési területe ugyan kissé nőtt, de az értékesített mennyiség csökkent 2018-hoz képest. A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint 17-ről 18 hektárra nőtt a rózsatövek szabadtéri termesztőterülete, fedett helyen változatlanul 2300 négyzetméteren termelték, az eladott mennyiség ugyanakkor 837 ezerről 814 ezer darabra, a nettó árbevétel 283 millióról 281 millió forintra mérséklődött. A vágott rózsa fedett helyi termesztőterülete (a szabadföldit adatvédelmi okból nem közlik) egy év alatt több mint felével, 1,1 hektárra csökkent, az eladott mennyiség 587 ezerről 248 ezer szálra, a nettó árbevétel 49 millióról 22 millió forintra esett. (A statisztikával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az AKI dísznövénytermesztési adatszolgáltatásában évente körülbelül ötszáz termelő vesz rész, az adatok beérkezési aránya 65 százalékos.)

Domokos Erika, napi.hu

Borítókép: Elvirágzó nemes rózsák a Szőregi Virág-Dísznövény ÁFÉSZ egy tiszaszigeti rózsatábláján 2012-ben. Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI