Öt év múlva 200 éves lesz a szőregi római katolikus templom. E közelgő jelentős jubileum jegyében az idei nyár második felétől a templom teljes belső tere felújításra kerül. A várhatóan két hónapig tartó festési, tatarozási és restaurációs munkálatokat az egyházközség túlnyomórészt önerőből, kisebb részben pedig önkormányzati támogatásból valósítja meg.
A nem kevés összegbe kerülő beruházáshoz az egyházközség vezetősége éppen ezért szívesen és köszönettel fogad el adományokat! A további tervek szerint 2016-ra a templom egész épülete kívülről is teljesen új és megszépült köntösbe fog majd öltözni. A materiális felújítások mellett még fontosabb azonban a spirituális, lelki megújulás – ez messze összetettebb és időigényesebb feladat, s ebben minden hívőnek ki kell vennie a részét!
A szőregi templom történetére visszatekintve a következő legfontosabb adatokat nevezhetjük meg:
Épült: 1811-1816 között korai klasszicista stílusban.
Felszentelve: 1816. november 25-én, Alexandriai Szent Katalin tiszteletére.
Tervezte: Vedres István.
Építette: Schwörtz János.
Plébános: Pichler János (1808-tól 1839-ig).
Méretek: hossza: 34,35 m, szélessége: 13,26 m, belmagasság: 12 – 13 m, toronymagasság: 33,5 m, falvastagság: 97 cm
- 1849-ben a szőregi csata idején leégett.
- 1851-ben, Radics Pál plébánossága alatt helyreállították. Új zsindely, meszelés, festés.
- A főoltár és a szószék a templommal egyidős. Az 1816-ban készült főoltár Szoránitsek Vencel, a főoltárkép pedig Schwartz József alkotása.
- A keresztelőkút valószínűleg az első, leégett fatemplomból való (1752).
- Orgona: 1854 körül épült, 1925-ben bővítették és felújították. Főbb adatai: 8 regiszter, 4 oktáv, 1 pedáloktáv, pneumatika. Eredetileg lábfújtatós, 1965 óta villany-motorral működik.
- A harangokat a 100 éves templomból 1917-ben elvitték. A mostaniak 1922-23-ból valók.
- A keresztút képei 1909-ben a Lourdesi barlang 1910-ben, a gyóntatószék 1912-ben, a szobrok 1913-tól 1940-ig készültek. A Jézus szíve és Mária szobrok 1816-ban készültek.
- 1913-ban teljes belső felújítás volt.
- Üvegablakok 1958-60-ig készültek, Mohai Attila művei.
- 1973-ban külső és belső felújítás.
- Szentháromság szobor a templom mellett 1939-ben készült, Szolcsányi Gyula alkotása.
- A most 175 éves temetőben levő hősi emlékművet 1940-ben szintén Szolcsányi Gyula készítette.
- A templom plébánosai közül hárman nyugszanak a szőregi temetőben:
- Radics Pál: Szentistvánon született 1813. január 27-én. 1849-től 1952-ig és 1880-tól 1895-ig volt Szőregen plébános. Meghalt 1895-ben.
- Govrik Sándor: Szamosújváron született 1846. április 28-án. 1908 és 1915 között volt Szőregen plébános. Meghalt 1915. február 6-án.
- Szalma József: Párkányban született 1891. október 10-én. 1936-tól 1961-ig volt Szőregen plébános. Meghalt 1961. december 9-én.
A közel 200 év történelme és a természet okozta nyomokat mindig eltüntették. Több tetőcserére, külső, belső tatarozásra, villany, víz és gáz bevezetésére került sor. A domb védelmére támfalat építettek. A legutóbbi jelentősebb felújításra Kókai Pál szolgálata alatt került sor, ekkor újult meg a világítás és a fűtés.
- A templom előtt álló 200 éves kereszt egy vandál „gyerekcsíny” miatt szintén felújításra került.
- Végezetül idézzük fel az itt szolgáló plébánosok névsorát is:
- 1808 – 1839 Pichler Tibor, a templomépítő
- 1839 – 1948 Követs András
- 1849 – 1852 Radics Pál
- 1852 – 1880 Drahos Gergely
- 1880 – 1895 ismét Radics Pál
- 1895 – 1897 Hegedűs Dezső
- 1897 – 1906 Rózsa János
- 1906 – 1908 Kelemen András
- 1908 – 1915 Govrik Sándor
- 1915 – 1932 Dr. Henni Ferenc
- 1933 – 1936 Dr. Szánthó Géza
- 1936 – 1961 Szalma József
- 1962 – 1970 Bánhidi László
- 1970 – 1995 Szarvas Béla
- 1995 – 2009 Kókai Pál
- 2009 – Dr. Gruber László
Dícsértessék a Jézus Krisztus!
Szőregi Regélő, 2011. július
