Június első hétvégéjén a pedagógusokat köszöntjük. Szőregen sok éves hagyomány volt, hogy helyben is elismerték és megköszöntötték a tanítók, tanárok, óvodapedagógusok egész évi áldozatos munkáját. A szép hagyomány néhány éve a pandémia megszakította, most újjáélesztették és csütörtökön délután a Tömörkény István Művelődési Házban ismét tartottak pedagógusnapi köszöntőt.
A megjelenteket – aktív és nyugdíjas pedagógusokat – a városrész önkormányzati képviselője, Avramov András köszöntötte.
Elmondta, Szeged iskolavárosként igyekszik minél jobban megbecsülni pedagógusait, mert ők nevelik gyermekeiket, a jövő generációját. Szólt arról is, hogy Szeged önkormányzata pedagógus életműdíjat is alapított, hogy el tudja ismerni a tanítóinak, tanáraink munkáját. Ezt tavaly éppen egy szőregi kötődésű pedagógus, Kissné Gera Ágnes vehette át.
– Van közöttünk egy pedagógus, Tóthné Gera Ágnes, aki egész életét a szőregi gyerekek nevelésének, oktatásának szentelte, a közösségünk nevében most ezt munkát szeretnénk megköszönni Szeged város elismerésével, a Szőregért Éremmel – mondta el Avramov András, aki hozzá tette, a kitüntetést a Szőregi Rózsaünnepen ünnepélyes keretek között fogják majd átadni.
Ezt követően műsorral köszöntötték a megjelenteket: Szekeres Kornél hegedült, Kőmíves Csenge, Avramov Dávid és Szekeres Sándor pedig egy-egy verssel köszönte meg a pedagógusok áldozatos munkáját, majd egy-egy szál virággal is kedveskedtek nekik.
A kitüntetett Tóthné Gera Ágnes harmincöt évig tanított a helyi Kossuth Lajos Általános Iskolában, 1973 és 1996 között pedig igazgatóként irányította is a tantestület munkáját.
– Nagyon meglepődtem, mert nekem is az ünnepség előtt egy órával szóltak, hogy jöjjek el. Már azon is meglepődtem, hogy meghívnak pedagógusnapra, erről már lassan leszokott a társadalom – mondta a szeged.hu-nak, miután megtudta, rangos kitüntetéssel ismerték el életművét.
A szőregiek Ági nénije már huszonhat éve nyugdíjba vonult, de máig aktívan figyelni a pedagógusokat és a diákokat érintő eseményeket.
– Amikor tanítottam, mindig nagyon munkás hétköznapjaink voltak, ma már nem szívesen vállalnám ugyanezt a munkát, mert most sokkal nehezebb helyzetben vannak az iskolák is, a pedagógusok is és főleg az oktatás. Folyamatosan figyelem az oktatáspolitika változásait, és azt látom, nagyon lejtmenetbe került. A mi időnkben nem voltak olyan gondjaink, hogy a szakos ellátottság meglegyen, hogy a létszám rendbe legyen, hogy a tanulók csoportbontása is megfelelően alakuljon. Minden adott volt a minőségi munkához, úgy látom, hogy most erre nincs elég pénz és elég akarat sem. Nagyon tudom sajnálni a mostani diákokat és kollégákat. Annak idején hatalmas szabadságunk volt, minden tanító néni és minden tanár abból a tankönyvből tanított és olyan tanmenetből, ami neki és tanítványainak leginkább adekvát volt, és ezzel eredmény tudott elérni. Ma egyentankönyvből kell tanulni, mindenkinek ugyan azt, ugyanúgy, ezt teljesen az innováció ellen hat. Naponta küzdenek a pedagógusok, mert a gyerekek nem egyformák, nem lehet uniformist húzni rájuk, ellenkezőleg, az egész oktatási rendszernek hozzájuk kellene alkalmazkodni – mondta Tóthné Gera Ágnes.
Rafai Gábor, szeged.hu
