Az elmúlt néhány esztendőben megszámlálhatatlan alkalommal szólalt fel közvilágítás-ügyben Békési Zoltán, szegedi önkormányzati képviselő. Pontosabban fogalmazva: Szőreg hiányos közvilágítása ügyében. Mert, hogy ez a probléma a szőregieknek az utóbbi időben igazán sok fejfájást okozott, ahhoz nem fér kétség.
Az utóbbi napokban nagy sürgés-forgást láttunk a Makai úton. Csak nem valósult meg régi álma, képviselő úr?
– De igen. Nagyon remélem, hogy az elkövetkező két hónapban befejezzük a közvilágítás teljes rekonstrukcióját a 43-as úton. Ez mintegy 4 kilométeres távolságot ölel fel.
Nagy szükség is volt már erre…
– A Makai úton, a Kamara töltéstől a Hősök teréig gyakorlatilag nem volt közvilágítás, csak a buszmegállók voltak egy-egy lámpával kivilágítva. Hogy erre nagy szükség volt, az nem vitatható, hiszen az utóbbi időben igencsak megnövekedett a forgalom, balesetveszélyessé vált ez a szakasz. Mindezt felmérések igazolták, s ezekből kiderült, hogy az 1989-ben mért forgalom a háromszorosára emelkedett. Vannak időszakok, amikor az átlagosnál is jóval több gépjármű halad át ezen az útszakaszon, különösen nyáron, amikor a török vendégmunkások igyekeznek haza, majd később vissza a munkahelyükre, a nyugat-európai országokba. Sok súlyos és halálos baleset is volt ebben az időszakban.
Hogyan teremtették elő a felújításhoz szükséges pénzt?
– Két év „kemény” munkája van ebben…Sikerült az elképzelést a Közgyűléssel teljes mértékben elfogadtatni, s úgy érzem képviselőtársaim mellém álltak, ugyanakkor a város vezetése is kedvezően értékelte ezt a beruházást. Ami egyébként nem kis befektetés, hiszen több. mint 25 millió forintba kerül a városnak.
S mi épül ebből?
– Fel kell állítani 114 vadonatúj kandeláber-oszlopot, öt már meglévő oszlopon ki kell cserélni az armatúrát, összesen tehát 119 oszlopon 150 wattos nátrumlámpával felszerelt kandelábert helyezünk el. így az időközben megépült kerékpár- és szervíz út is teljes megvilágítást kap, hiszen 30 méterenként lesznek az oszlopok.
Ez mindenképpen nagy eredménye a részönkormányzatnak. Közismert az is, hogy az 1973-ban a városhoz csatolt peremközségek hátrányban voltak a többi városrészhez viszonyítva. Ezt kellett most, 1990 után „behozni.”
– Emiatt ki is alakult egy leválási pszihózis az itteni lakosok körében. Azt azonban be kell látni, hogy a lemaradást csakis a nagyváros nyújtotta lehetőségek megfelelően korrekt kihasználásával lehet eltüntetni. Mi mindig a realitásnak megfelelő fejlesztéseket és takarékos összegeket állítottunk be a településrész követeléseibe. Ezeket, néhány kivételével, sikerült is a város vezetésével és a Közgyűléssel elfogadtatni.
Ennek eredménye lett azután a szőregi városrész, talán megkockáztathatjuk, a többinél gyorsabb fejlődése.
– Valóban, nem ismeretes előttem, hogy hol épült még ennyi belterületi jóminőségű út, ilyen alacsony fajlagos költséggel. Az elmúlt négy alatt körülbelül 26 kilométer szilárd burkolatú út épült, s ezek költségét kizárólag a lakóterületi alapból fedeztük.
Az utak és a közvilágítás mellett másra is költöttek Szőregen?
– A részönkormányzat megítélése szerint a legfontosabb feladat az úthálózat kiépítése és az olyan infrastruktuális beruházás megvalósítása, amely a település kisés nagyvállalkozóinak lehetőséget nyújt akkoz, hogy bekapcsolódjanak Szeged város működésébe, vérkeringésébe. Úgy döntöttünk például, hogy bővítjük telefonhálózatot. Ez különben a peremkerületek közül valószínűleg a legfejlettebb, mivel a szőregi városháza udvarában van egy olyan 2000 alállomásos telefonkonténer, amely lehetővé teszi, hogy minden ház rákapcsolódjon két héten belül! Jelentős tétel még a szerb templom felújítása, amely szinte romos állapotban volt, ezért csaknem 7 milliós önkormányzati és 4 milliós műemlékfelügyeleti ráfordítással lehetett csak megmenteni. A magyar templom tetőszerkezetének felújítására több, mint 1 milliót, a községháza rendbehozatalára majdnem 5 milliót költöttünk. Az. elmúlt 4 évben épült ki a helyi kábeltelevízió-hálózat is, amely teljesen behálózza a több, mint 6500 lelket számláló városrészt. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kisebb felújításokat sem, mint például az idősek napközi otthona, az orvosi rendelő, amelyben egyébként műszerfejlesztés is volt, vagy az óvoda gázfűtésre való átállítása.
A városrészben alapítvány is működik.
– Igen. a Szőregért Alapítványt, amelyet a Szőregi Virág és Dísznövény Afész közreműködésével hoztunk létre, s amely közcélú tevékenységet folytat a kulturális, egészségügyi, szociális, oktatási, közbiztonsági és környezetvédelmi feladatok segítésére. Néhány konkrét vállalkozás ennek keretében: vásároltunk 4 buszvárót, a Kossuth Lajos Általános Iskolának tavaly több, mint 120 ezer forintot juttatunk különböző oktatási eszközök beszerzésére, fénymásolót vettünk és minden felsorolt szférában való fejlesztésre juttattunk kisebb-nagyobb összeget.
Az említett feladatokat nyilván „városi” intézmények segítségével tudták csak elvégezni.
– Kétségkívül, s meg is kell jegyeznem, hogy például a Városgondnoksággal, de főképpen annak igazgatójával. Serege Jánossal, valamint munkatársaival, Sípos Gáborral és Marovszki Bélával, kiváló együttműködést alakítottunk ki a fenti időszakban – a vázolt tevékenység lebonyolításában. Békési Zoltán képviselő hálás a településrészi önkormányzat 10 tagjának is: ők minden gondot, problémát megosztottak vele. És sikerre vitték az elképzeléseket.
Kisimre Ferenc. Délmagyarország
Borítókép: Békési Zoltán: Lassan felzárkózunk... Készül a közvilágítás Szőregen. Fotó: Schmidt Andrea, Délmagyarország
