A szőregi rózsatő 2004-ben már magyarországi eredetmegjelölési oltalmat kapott, azaz bekerült a hungarikumok közé. Egy törvénymódosítás miatt, azonban a procedúrát újra kell kezdeni. Az első lépéseket már megtették, de lassan halad az eljárás.
Egyszer már csatlakozott, a többek között a szegedi papucsot, a Pick szalámit, a szegedi paprikát és a makói hagymát magába foglaló, úgynevezett a hungarikumok táborához a szőregi rózsatő – kezdte a beszélgetést Avramov András, a Szőregi Rózsaünnep főszervezője. 2004-ben, két éves előkészítő munka után – Ujhelyi Istvánnak köszönhetően – megkapta a magyarországi eredetmegjelölési oltalmat, majd 2012-ben bekerült az Európai Unió oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába. Ez utóbbi elismerést azóta is őrzi. Avramov hangsúlyozta, nem maga a rózsa, hanem a rózsatő – fajtától függetlenül – illetve a termesztési technológia került védelem alá.
A 2012-ben megalkotott hungarikum törvényben azonban a jogalkotók nem gondoskodtak arról, hogy a korábban már magyarországi eredetmegjelölési oltalmat kapott termékek automatikusan bekerüljenek a Hungarikumok Gyűjteményébe.
Avramov András elmondta, kezdeményezésére 2015-ben a szőregi rózsatő bekerült a Szegedi Értéktárba, valamint ezt követően a Csongrád Megyei Értéktárba is. A következő lépcsőfok lesz a hungarikummá válás, erre már több éve várnak a szőregiek. 2018-ban a helyi rózsatermesztők minden dokumentációt átadtak Farkas Sándornak, az Agrárminisztérium miniszterhelyettesének, tulajdonképpen már csak a Hungarikum Bizottság döntésén múlik, mikor is kapja meg az elismerést a szőregi rózsatő.
Szőregen 125 éve termesztenek rózsatöveket, meghatározott termesztési rend szerint. Amennyiben a szőregi rózsatő újra hungarikummá válik, az presztízs elismerés, marketing érték lesz az itteni rózsásoknak, hosszabb távon pedig gazdasági előnyt is jelenthet – tette hozzá Avramov András.
szeged.hu
Borítókép: Fotó: szeged.hu
