Egyre több belföldi és külföldi turista érkezik a városba
Végéhez közeledik a nyár, lejárnak a szabadságolások, nemsokára megjelennek az első statisztikai adatok a vendégforgalomról. Az már most biztosan kijelenthető, hogy az idén nyáron Szegedet még több hazai és külföldi turista kereste fel, mint az előző vagy a korábbi években. Ezt erősítette meg Ujhelyi István, a turizmusért is felelős Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára is a vele készült interjúban.
– Államtitkár úr, kezdjük talán a legfontosabbal: pozitív vagy negatív az idegenforgalmi mérleg?
– A most rendelkezésre álló KSH-adatok az első 6 hónapra vonatkoznak, de büszkén mondhatom, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok eredménye nélkül is, amely turisztikai szempontból városunk legkiemelkedőbb eseménye, pozitív a mérlegünk: a tavalyi 56 ezer 815 vendégszámhoz képest idén júliusig 58 ezer 326-an érkeztek Szegedre, amely 2,7 százalékpontos növekedést jelent. Kíváncsian várom azonban a teljes nyárra vonatkozó statisztikai adatokat, hiszen rekorddal zárt a Szegedi Szabadtéri Játékok is. A fesztivál mind a látogatottság, mind a nézőszám tekintetében rekorderedménnyel zárult. A programokra több mint 70 ezren váltottak jegyet, ami 96 százalékos látogatottságot jelent. Az előadásokból származó összbevétel megközelítette a 300 millió forintot. A komplett utazási csomagokból idén kétszer annyit értékesítettek, mint egy évvel korábban.
– Mivel magyarázható ez a kiemelkedő sikernek számító eredmény?
– Szeged önkormányzata idén döntött a kulturális esemény három évre szóló támogatási elvéről, a jövő évi programot pedig már a mostani évad zárásakor meghirdették. A turisztikai eredmények sem maguktól jönnek. Jól megtervezett és kitalált marketingmunka áll az eredmények mögött. Stratégiai döntésünk a minisztériumban, hogy intenzív kampányt folytatunk a belföldi turizmus erősítéséért. A marketingakciók mellett, rendezvénytámogatások, fejlesztési pályázatok, üdülésicsekkmozgalom segíti, hogy egyre több magyar látogathasson el hazája más tájaira, így Szeged re és környékére is. Csak két példát hadd említsek: a „Család lovardája” című akcióban mintegy 120 lovas létesítményben féláron próbálhatták ki a gyerekek és a szülők a leghagyományosabb magyar sportot, a lovaglást. Nagyon sokakat vonzott a „Nemzeti Parkok Hete” is. A belföldi turizmus fejlesztési stratégia meghozta első eredményeit is: az első féléves adatok alapján a hazai kereskedelmi szálláshelyeken abszolút rekord könyvelhető el: soha ennyi belföldi vendégéjszakát nem regisztráltak még a szálláshelyek, mint ez év első hat hónapjában.
– Szeged látogatottságának titka mindig is a Magyarországról érkező belföldi turistáknak volt köszönhető. Van ebben a tendenciában változás?
– Örömmel jelenthetem, hogy igen. Amellett, hogy Szeged turizmusa jelenleg is elsősorban a belföldi vendégforgalomra épül – a belföldi turizmus adatai alapján a 9. legkedveltebb magyar város 213 ezer vendégéjszakával –, erősödés figyelhető meg a külföldről érkező turisták és külföldi vendégéjszakák számában is. Tavalyhoz képest 13 százalékkal több külföldi vendég látogatott a csongrádi megyeszékhelyre, és mindez mintegy 30 százalékos vendégéjszakaszám-növekedést is eredményezett. Büszke vagyok rá, hogy otthonom, Szeged is egyre népszerűbb, dinamikusan fejlődik, de egyre égetőbb szükség van a magas kategóriájú hotelkapacitásbővítésre, mert a jelenlegi kínálat már gátat szab a további turisztikai növekedésnek. Tárgyalunk több befektetővel is.
– A tavaszi fesztivál, Szeged napja és a hídi vásár, a borfesztivál, a kajak-kenu Világkupa, a szőregi rózsaünnep, a szabadtéri játékok, a Muzsikáló Udvar a városházán, a Nyári Tárlat, a Szegedi Ifjúsági Napok, vagy a nemzetközi tiszai halfesztivál, a grillfesztivál, a boszorkányfesztivál százezreket vonz. Növelik Szeged mediterrán, elegáns és egyben fiatalos imázsát. Ön ezek közül melyik rendezvényt kedveli?
– Alig van rendezvény Szegeden, amihez valamilyen módon ne lenne kapcsolódásom. Támogatóként, kezdeményezőként, szervezőként és lelkes résztvevőként. Mégis gondolom, nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy szűkebb pátriám, Szőreg rózsaünnepe az egyik kedvencem. Hat éve vagyok házigazdája ennek a programnak. Csodálatos, ahogy virágdíszbe öltöznek a település utcái, terei, lenyűgöző a karneváli felvonulás, amelyhez több százezer rózsaszálat használnak fel. A szőregi rózsa pedig egyre nagyobb ismertségre tesz szert. Látniuk kellene, hogy budapesti hölgykollégáim mekkora szemeket meresztenek egyegy szép rózsa láttán. Sokan el sem akarják hinni, hogy Magyarországon terem ez a csodálatos virág. Végül eljönnek Szegedre meggyőződni róla…
– Valószínűleg már mindenki tudja, hogy 2013-ig több mint hétezer milliárd forint uniós támogatás lehívására nyílik lehetőség. Hány milliárd forint érkezik ebből az összegből a dél-alföldi régióba?
– Amennyit kivívunk magunknak a versenyben. Az ágazati programok számos helyen nevesítik a várost, sok milliárd forint érkezését biztosítva. Ezért már megdolgoztunk. Ugyanakkor a következő 7 évben a Dél-Alföldi Regionális Operatív Program megpályázható keretében, a hazai társfinanszírozással együtt összesen 238,7 milliárd forint érkezhet a régióba. A hangsúly a feltételes módon van, hiszen az uniós forrásokhoz pályázati úton lehet hozzáférni. Vagyis a teljes összeg lehívhatóságához arra van szükség, hogy a pályázók minél felkészültebb anyagokat nyújtsanak be.
– Melyek a legfontosabb fejlesztési pontok a Dél- Alföldön?
– A legmagasabb összeg közlekedési infrastruktúrafejlesztésre használható fel. Ezen belül a legfontosabb talán az M43-as autópálya Szeged– Makó szakaszának megépítése, amely tehermentesíti Szeged forgalmát, és könnyebb eljutást biztosít Makóra, illetve Romániába. Megújul Szeged tömegközlekedése, és városfejlesztési akciókra is magas összeg áll rendelkezésre. Szociális és oktatási intézmények fejlesztésében is remélhetőleg sikerrel indulunk. Nagy vágyunk, hogy Szeged megerősítse vezető szerepét az eurorégióban. A Biopolisz program keretében hatalmas összeget áldozhatunk kutatásfejlesztésre, az egyetemi tudásbázis megfelelő kiaknázására, támogatni fogjuk a spin-off vállalkozásokat és az inkubátorházak építését, illetve európai színvonalú, ultramodern klinikai központ felépítését Szegeden. A turizmus fejlesztése is kiemelt helyen szerepel, hiszen a jól átgondolt projekteket a régió kitörési lehetőségének gondolom, ennek keretén belül: növelni kell a szállodai férőhelyeket, támogatjuk az aktív turizmust, a múzeumok és az épített örökség turisztikai célú fejlesztését, valamint a konferenciaturizmust. Kiemelt helyen kezeljük az egészségturizmus fejlesztését. Magas színvonalú, összehangoltan működő fürdőrendszert alakítunk ki például Gyulán, Makón és Szegeden. Nagyobb volumenű fürdő (aquatikum) fejlesztése Szegeden „Új szegedi fürdőkomplexum” néven valósul majd meg. A turisztikai szolgáltatások, az infrastruktúra, a tömegközlekedés, az oktatásfejlesztés és a jelentős munkahelyteremtő beruházások tovább erősíthetik városunkat, a gazdagodó, élhető Szegedet.
