Dr. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára ünnepi beszédet tartott a Lantos Györgyi és Máté István szobrászok által készített szőregi Trianon Emlékoszlop felavatása alkalmából. Az avatáson részt vett Dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök úr is.
A helyettes államtitkár szerint Trianon a magyarság közös traumája, ami generációról generációra öröklődik, és még mindig nem tud feloldódni. Társadalmi traumáról lévén szó – amit tovább mélyít eredendően igazságtalan mivolta, valamint annak tudata, hogy előkészítői meghamisított adatokkal dolgoztak és szélsőséges magyarellenesség jellemezte őket – sokkal több idő kell a gyógyulásához, mint az egyén esetében. De a gyógymód ugyanaz: szembe kell néznünk a tényekkel, fel kell tárnunk az okokat és a következményeket. A rendszerváltásig tilos volt róla beszélni, csak meghamisított történelemkönyvek említették, egybe forrasztva az irredentizmus hamis vádjával, és nemzedékek nőttek fel anélkül, hogy tudták volna, mi is történt valójában Magyarországgal 96 évvel ezelőtt. Többek között ennek a nem-tudásnak is köszönhető a 2004. december 5-ei szégyenletes népszavazás, emelte ki a helyettes államtitkár, aki – a Trianonhoz vezető út, a békediktátum és következményeinek ismertetése után – kifejtette, hogy a gyász és az emlékezés mellett legfontosabb feladatunk a teendők és a célkitűzések meghatározása és elvégzése.
Ennek a feladatnak első állomásait a nemzeti Kormány megtette, amikor Trianon 90. évfordulóján június 4-ét, a trianoni békeszerződés kikényszerített aláírásának napját a Nemzeti Összetartozás Napjává avatta, illetve amikor bevezette a kettős állampolgárság rendszerét, hogy így biztosítsa az egyénnek a nemzeti önazonosság megválasztását is magába foglaló szabadságát.
Ünnepi beszéde végén méltatta az országos elismertségnek örvendő Lantos Györgyi és Máté István szobrász házaspár művészi jelentőségét, akik szerinte azon művészek közé tartoznak, akik alkotói tevékenységük jelentős eszköztárát a magyar múlt emblematikus alakjai és eseményei ábrázolására szánták, ily módon koncentrálva stigmákkal teli múltunk gyógyítására is. Ez a szándék érhető tetten Szőregen található szobraik – a Lány rózsákkal, a Szalóki Zsuzsannának emléket állító Huszárlány emlékmű, a Hősök terén felállított Emese kútja – esetében is.
Sem a múltat, sem a jövőt nem lehet elveszíteni, csak a jelent, idézte a helyettes államtitkár Marcus Aureliust, a múlt ismerete pedig a legbiztosabb alap a jelen építéséhez.
Miniszterelnökség / kormany.hu
