Húszéves jubileumát ünnepelte október 15-én a Szeged-Csanádi Egyházmegyei Karitász. Megyeri Márta, a szervezet vezetője úgy fogalmazott, a Karitász a kor kihívásaira reagálva a tettek tanúsága által kívánja hirdetni az evangéliumot a társadalomban.
Az 1989-90-es évek változásai lehetővé tették, hogy az egyház nyíltan végezhesse szeretetszolgálati tevékenységét. Gyulay Endre akkori megyés püspök javaslatára a Magyar Katolikus Püspöki Kar felkérte Frank Miklóst, aki ismerte a nemzetközi karitász munkáját, hogy szervezze újjá Magyarországon a szervezetet. A Magyar Karitász – Caritas Hungarica 1991-ben történő bejegyzését követően országos hálózatként egyházmegyei karitászok alakultak felelősök/igazgatók megbízásával.
Egyházmegyei szinten első lépésként a plébánosok meggyőzése történt, hogy alkalmas világi munkatársat keressenek erre a szolgálatra, aki kellő nyitottsággal van a körülötte élő emberek iránt és társakat keresve közösen próbálják meg a gondokat enyhíteni. Így alakultak az első plébániai karitász csoportok, ahol lelkes önkéntesekkel indult el a település/városrész feltérképezése, hol, kinek, mire van szüksége – mesélte Megyeri Márta, a szervezet jelenlegi igazgatója. A legtöbb csoport működése a szeretet embertől emberig való megtapasztalásának legegyszerűbb formájával, a jó szó közvetítésével indult a magányosok, otthonukban élő idősek látogatása során. „A csoportvezetőknek, önkénteseknek kezdettől fogva lehetőséget kínáltunk arra, hogy tapasztalataikat megosszák, így egymástól tanulva, erősítve végezték munkájukat” – így az igazgató.
Így emlékeztek…
A múlt szombati megemlékezés keretét a 20 év meghatározó, felelős személyeinek visszatekintése és az időszakot bemutató képes beszámoló adta. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök köszöntő szavai után Gyulay Endre nyugalmazott püspök a Szeged-Csanádi Egyházmegyei Karitász alapítója a szolgálatról mint keresztényi kötelességről és az újraindulás körülményeiről beszélt. A szervezet első igazgatójára, Katona Nándorra is gondoltak, aki püspöki helynökként segítette a plébániai karitász csoportok indulását és bizalmat szavazott a fiatalok tettrekészségének.
A személyes emlékképek sorát Bucskóné Lehota Ágota Karitász-munkatárs folytatta, aki 1995 szeptembere és 1997 augusztusa között volt a szervezet igazgatója. Felidéződtek az azóta is töretlenül működő szolgálatok – alkotóház, karácsonyi karitász vásár, teajárat – emlékezetes pillanatai. Lázár Ilona Caritas Socialis nővér – 1997 szeptember és 1999 január közt volt igazgató – üzenetét Megyeri Márta jelenlegi igazgató tolmácsolta. Ilona nővér számára meghatározó élmény volt az 1998-as tiszai árvíz idején tapasztalt összefogás. Az ő kezdeményezésére indult el a szervezet Összefogás – karitász hangja című lapja – mely az idei esztendőig évente eltérő rendszerességgel megjelent –, és a Szent Gellért Karitász Alapítvány megalapítása.
Écsy Gábor a Katolikus Karitász országos igazgatója a szervezet magyarországi megalakulásának idén ünnepelt 80. évfordulójáról szólva az egyházmegyében folyó tevékenységet egy nagy egységbe emelte, ami jól tükrözi a karitásznak mint a Katolikus Egyház hivatalos segélyszervezetének felépítését.
„A beszámolók sorát egy műsor zárta köszönetképpen, mely minden közreműködőt – önkéntest, lelkipásztort, támogatót, munkatársat – megillet, aki bármi módon is hozzájárult ahhoz, hogy akár egyetlen szükséget szenvedő embertárs élete is könnyebb legyen. Mint tudjuk, minden jó Istentől származik, és mi emberek az Ő szeretetművének eszközei vagyunk. Így az ünneplés a Dómban bemutatott közös hálaadó szentmisével zárult” – mondta el portálunknak Megyeri Márta.
Idősek, magányosok, betegek
A szervezet munkája során a szubszidiaritás elvét követve, a helyi igényekre először helyi szinten keresik a megoldást – tudtuk meg az igazgatónőtől. Az egyházmegyében lévő plébániai csoportok tevékenységének főbb területei az idősek, magányosok, betegek látogatása otthonukban, illetve intézményekben, a helyi családok segítése személyes tanácsokkal, adományokkal (élelmiszer, ruhanemű, tüzelő stb.), nyári napközis tábor megszervezése gyerekeknek, ünnepek táján csomagok készítése és eljuttatása a rászorulóknak. Emellett váratlan helyzetekre is igyekeznek lehetőségeik szerint megoldást találni.
Vannak olyan feladatok, amelyek a nagyváros kihívásaira reagálnak, így például Szegeden a hajléktalanok teajárata (heti rendszerességgel teát és zsíros kenyeret osztanak, valamint beszélgetnek velük), és beteglátogatás a Gyermekklinikán, Belgyógyászaton – erőt, bátorítást, együttérzést visznek a betegeknek.
„A Karitász a kor kihívásaira reagálva a tettek tanúsága által kívánja hirdetni az evangéliumot a társadalomban” – hangsúlyozta Megyeri Márta.
A másik „embere”
Egyházmegyei Karitász-díjat kapott Nagy Istvánné, Szeged-Szőreg (Fotó: Ancsa-Molnár Hajnalka)
„Embere lenni a másiknak” – így fogalmazza meg az igazgatónő saját hitvallását, mellyel arra a szentírási történetre utal, amely a beteszdai fürdőnél játszódik. Ott Jézus találkozik egy hosszú ideje beteg emberrel, aki arról beszél, hogy „nincs embere”, aki a vízbe vigye, amikor annak vize felkavarodik, amitől meggyógyulhatna.
„Embere lenni, a másik számára jelen lenni azzal a figyelemmel, szeretettel, amire neki szüksége van. Azaz meghallgatni, odafigyelni, elkísérni, a kezét megfogni, egy pohár vizet adni – azt a fajta személyes törődést, ami felemel, ami nyugalmat ad. Tenni mindezt a lehető legegyszerűbben” – vallja Megyeri Márta.
Első alkalommal adták át az Egyházmegyei Karitász-díjat. Három kategóriában – önkéntes, lelkipásztor, támogató – tehettek javaslatot a plébániai karitászcsoportok olyan személyekre, akik a segítő szeretet iránti elkötelezettségüket mások számára is követendő módon élik meg. Számos jelölt közül kellett kiválasztanunk a díjazottakat. Egyházmegyei Karitász-díjat kaptak önkéntes munkájuk elismeréséül Nagy Istvánné (Szeged-Szőreg), Németh Vilmosné (Csongrád), Özv. Szántó Béláné (Újkígyós), Fejes Magdolna (Kiszombor) és Albert Vilmos (Szeged) önkéntesek; lelkipásztorként Laurinyecz Mihály orosházi esperes, plébános; támogatóként Havancsák László és Havancsák Rózsa (Szeged), Antal Péter és Antal Péterné (Szegvár), Pozsár Jánosné (Csongrád) vállalkozók.
szegedma.hu
