Minden héten szerdán este látható a szegedi Városi Televízió és a Délmagyarország közös tévéműsora, a Szemközt, amelyben a meghívott stúdióvendéget egy tévériporter és egy újságíró kérdezi aktuális témákról. Az e heti adásban Iványi Aurélt, Szőreg önkormányzati képviselőjét faggatta Márok Tamás és Garai Szakács László a Szegedhez tartozó városrész esetleges elszakadási törekvéseiről.

Szőreg elszakadására buzdító plakátok jelentek meg a Szegedhez tartozó városrész utcáin. A település önkormányzati képviselője, Iványi Aurél az adásban elmondta, hogy vannak, akik időről időre kísérletet tesznek a különválásra, de a mostani kezdeményezésnek semmi okát nem látja. –Ezek a törekvések akkor szoktak megjelenni, amikor a település révbe ér, és most Szőreg a fellendülés időszakát éli. Nem tartom azonban életképes gondolatnak –gazdasági szempontból sem –az elszakadást –fejtette ki a képviselő.

Az elszakadáspártiaknak azzal az érvelésével sem ért egyet, miszerint önálló településként Szőreg könnyebben hozzájuthatna pályázati forrásokhoz. Iványi Aurél úgy véli, elsősorban a hátrányos helyzetű települések pályázhatnak nagyobb eséllyel, Szőreg viszont nem tartozik ebbe a körbe. Ugyanakkor nem zárkózik el attól, hogy másokkal megvitassa az elszakadás mellett és ellen szóló érveket.

A képviselő úgy tapasztalja, a szőregiek többsége sem ért egyet az elszakadással. Az utóbbi években sokan költöztek ki Szegedről Szőregre, és –mint mondta –őket nem igazán érdekli a különválás gondolata.

Egyelőre olyan pénzügyi számítások sem készültek, amelyek kimutatnák, jól vagy rosszul járna-e Szőreg, ha önálló település lenne. A képviselő szerint nem áll rendelkezésre statisztika a helyben működő vállalkozásokról, így azt sem tudják, ezek mennyit adóznának. Iványi Aurél szerint megfontolásra érdemes az a szempont, hogy az általános iskola, a bölcsőde és a két óvoda fenntartása komoly gondot jelentene, ha saját magunknak kellene előteremteni a működtetésükhöz szükséges összeget.

Szőreg a többi magyarországi településhez hasonlóan próbál saját arculatot kialakítani, aminek fontos eleme lehetne a rózsa. Az erre a szimbólumra épülő rózsaünnepet hat éve találták ki. A képviselő úgy véli, ez a hagyomány nemcsak Szőreg, hanem Szeged hírnevét is öregbítheti. A csatolt település arculatáról szólva még elmondta, hogy a falusi és a városias jelleg ötvözését tartja követendőnek. Ez utóbbit szolgálná a tervezett Rózsák tere kialakítása, illetve egységes virág- és szemetesládák kihelyezése a közterületre.

Hegedűs Szabolcs
Délmagyarország Online, 2004. január 24.