Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utolsó csatája, melyet Szőregnél vívtak, még minidig kiemelt helyet foglal el a helyiek tudatában, több emlékmű áll az ütközet hőseinek emlékeire, és még az orosz történelemtudomány is foglalkozik a témával.
Közeleg a szőregi csata 165. évfordulója, ennek kapcsán kereste meg Miklós Péter történészt a SZEGEDma.hu. „ A hadtörténelem két ütközetet is számon tart Szőreg közelében, az elsőt, a szőreg-szentiváni csatát 1849. március 22-én vívta Perczel Mór, és szerb felkelőket vert ki a térségből. A második, a szabadságharc utolsó csatája, a szőreg-újszegedi ütközet, 1849. augusztus 5-én zajlott le, ekkor Haynau mért vereséget orosz segítséggel a Dembinski lengyel tábornok által vezetett magyar honvédekre, ez utóbbi ütközetet nevezzük általában szőregi csatának” – mondta el a történész hírportálunknak.
A hadi esemény a szabadságharc végső fejezetének része, ekkor a magyar kormány Szegeden állomásozott, majd Kossuth Lajos, Szemere Bertalan és a törvényhozás tovább menekült Aradra. Ebben az időszakban a magyar hadvezetés már defenzív taktikát alkalmazott, az ország délkeleti régiójába való visszahúzódás a Törökország felé irányuló emigrálás lehetőségét segítette, mivel a Kecskemét irányából felvonult császári csapatok mellé megérkezett a keletről jövő orosz segítség is, megpecsételve a magyar haderő sorsát. A csata augusztus 5-én folyt le és Haynau – aki a legenda szerint a szegedi városháza tornyából távcsövön keresztül követte az eseményeket – megfutamította a magyar csapatokat, a honvédek, akiket lengyel és olasz felkelők is támogattak, demoralizáltan széledtek szét az ütközetet követően.
A csata, a lesújtó vereség ellenére élénken jelen van a köztudatban, számos emlékmű idézi fel a honvédek hősies helytállását. Szőregen a Hősök terén emeltek emlékművet az ütközet áldozatainak, itt emléktábla áll Alessandro Monti, a magyarok oldalán harcoló Olasz Légió vezérének tiszteletére, és a szomszédos Monti Park is az itáliai katona nevét őrzi. A szegedi Aradi vértanúk terén a szőregi csatában elesettekre is akad utalás az aradi vértanúk emlékművén. Az ütközet helyszínén is tartanak megemlékezéseket, a Kamaratöltés lábánál lévő emlékkeresztnél, ami a hagyomány szerint a csata áldozatainak végső nyughelyén áll. A keresztet a szegedi önkormányzat emelte 1999-ben, a szőregi csata 150. évfordulója alkalmából. Érdekesség, hogy a győztes fél is őrzi a csata emlékét: orosz történészek a harcoló cári tisztek emlékiratai alapján elevenítik fel az ütközet eseményeit, amit ők szegedi csataként ismernek.
Huszárlány szobor a körforgalomban. Fotó: szoreg.hu
A szőregi csatához kötődik egy női honvéd, Szalóki Zsuzsanna története, aki Gál Lajos néven az 52. zászlóalj tisztje volt, és életét vesztette az ütközetben. A Huszárlány emlékére avatnak szobrot Szőregen a Szőregi út és a Thököly út kereszteződésében lévő körforgalomban augusztus 3-án, vasárnap 10 órakor.
Szekeres Tamás, szegedma.hu
Kapcsolódó anyagok
Borítókép: Illusztráció. Fotó: szoreg.hu
