Néma a csengő a kübekházi általános iskolában: az intézményt be kellett zárni, mert a település önállóan képtelen finanszírozni működtetését. A 88 diák már Szőregre jár, minden reggel és délután iskolabusz szállítja őket. Ők már megszokták, sőt – tegnap úgy láttuk – élvezik is az új helyzetet. Szüleik azonban nem nyugszanak bele a döntésbe.

Táskával a hátukon, zsivajban, cseverészve sorakoztak a kisdiákok kedd reggel a kübekházi iskolában. A csengő azonban néma maradt, és az üresen álló portásfülke is jelezte: itt nem kezdődik tanítás a gyerekeknek. Mint megírtuk, július végén, rendkívüli szülői értekezleten jelentették be, hogy szeptembertől megszűnik az általános iskola a településen, mert önállóan nem képesek finanszírozni annak működését: 42 millió forintra lett volna szükség hozzá. A gyerekek így az új tanévet már a Szegedi Kistérség Többcélú Társulásának intézményében, a szőregi Kossuth Lajos iskolában kezdték.

Szorosan ölelte magához édesapját az elsős Kisagócsi Vivien a kübeki iskola folyosóján. – Olyan fáradt! Reggel hétkor megy el otthonról, ötkor ér haza! Ez még egy felnőttnek is megterhelő, nemhogy egy elsősnek! – panaszolta az apa, Kisagócsi Gábor, hozzátéve: ha Vivien helyben tanulna, délre már otthon lehetne. És a napközit, ebédet sem kellene befizetni.

– Belerázódtunk az új helyzetbe, nagyjából alkalmazkodtak a gyerekek, bár a szülők szerint fáradtabbak, mint eddig – mesélte Konkolyné Bárkányi Ibolya, a korábbi iskolaigazgató, most szőregi igazgatóhelyettes. Ő is minden reggel kíséri a 88 gyereket.

– Kicsit korábban kell kelnünk – mondta egyikük már felszállás közben: 7 óra 20 percre ugyanis begördült értük az iskolabusz. Az alsósok kézen fogva, kettes oszlopban sorakoztak a felszálláshoz. – Apa, gyere te is! – kiabálta még útközben is Vivien. Édesapja azonban – a többi integető szülővel egyetemben – maradt.

Egy másik szülővel, Hoffmann Máriával egyetértésben kijelentik: a szülők még nem nyugodtak bele a döntésbe. – Több levelet is írtunk az illetékeseknek, ragaszkodnánk az iskolához – magyarázta Hoffmann Mária, egy utolsó pillantást vetve a felsősöket szállító, másik buszra, amely a 11 kilométert Szőregig tegnap 12 perc alatt tette meg. – Szívás, hogy kivettek alólunk egy iskolát, pont, mikor mi lettünk volna a rangidősek – vallotta be egy nevét titkoló nyolcadikos, míg társa hozzátette: most olyan, „mintha minden reggel osztálykirándulásra indulnánk”.

Szőregen, a „Malomiskola” bejáratánál Edit tanító néni már várta a kicsiket: mindenkit a terméhez kísért. A 25 fős 1. b-be például hét kübekit: Vivien és padtársa, Ocskó Zsófia pillanatok alatt előkészítette számtanfelszerelését.

– Egyáltalán nem lógnak ki a kübekházi gyerekek, Hegyes Zolika például a legjobbak közé tartozik – magyarázta Házy Zsoltné tanítónő, hozzátéve: könnyen megy a beilleszkedés, hiszen „vegyes az osztály”: tiszaszigeti, újszentiváni, deszki, újszegedi gyermek is ül ezekben a padokban.

Hazafelé

A kübeki tanulókkal mindennap 14 és 16 órakor indul haza a busz, de a tanórán kívüli korrepetálásokkal, szakkörökkel eltelik az idő. Az alsósok többsége – az elsősök mindegyike – napközis, ők a későbbi busszal mennek. Egyetlen olyan gyermekről tud Konkolyné Bárkányi Ibolya, akit a szülei visznek az iskolába.

R. Tóth Gábor, delmagyar.hu, 2008. szeptember 10.