A negyedik rózsaünnep felvonulói idén nem jöttek Szegedre
Rózsaillatba borult szombat délután Szőreg, a negyedik rózsaünnep felvonulói virágsziromban fürdették a nézelődőket. A fesztivál vasárnap ért véget.
Kiderült végre, hogy miért olyan szépek a szőregi lányok, asszonyok és nagymamák: minden évben egyszer rózsasziromban fürdetik őket a rózsaünnep felvonulói. A szombat estébe nyúló felvonuláson virágdíszbe öltöztetett traktorok, lovas kocsik, egy hűtőkamion, olds mobilok, biciklisek és görkorcsolyások vettek részt, boldog-boldogtalannak hajítottak egy szál virágot, bimbót vagy sok marék illatos szirmot. A jó kedélyt megalapozta a csinos mazsorettek tánca, a zenekar ütemes muzsikája és a dobosokkal kísért zászlóforgatók mutatványai. A vidámságot csak fokozta a helybéliek vendégváró kedvessége: az út mentén, ki-ki a maga portája előtt üdítővel, süteménnyel, hideg sörrel és kisfröccsökkel kínálta a felvonulókat, meg-megakasztva ezzel a felvonulási menetet. A kínálásért cserében rózsaszálakat és szirmokat repítettek feléjük a kocsikon ülők.
A virágszálakat a hölgyek fel is kapkodták az aszfaltról, ezeknek különleges szépségmegőrző és fiatalító hatása van: egy nagymama járókeretét hátrahagyva szaladt a varázsszerért. A jó hangulatú felvonuláshoz hozzátartoztak a kisebb megtorpanások egy-egy ismerős háza előtt, nem volt az sem zavaró, hogy a zászlóforgatók zenekara dobpergés közepette vonult be egy presszóba szomját oltani.
A legifjabb felvonuló pontos korát nem tudni: békésen cumizott édesanyja ölében egy traktor vezetőfülkéjében. A legrosszabb kedvű felvonuló egy ló volt: a nagy csinnadratta elvette kedvét a meneteléstől, s még az induláskor kirúgott a hámból, elesett, úgyhogy gazdájának haza kellett vezetnie. A menettel végigvonult a településen a szőregi templom virágdíszes mása is, tövében ülve egy fiatalos nagymama szórta a rózsaáldást. A színpadon délután Tóthné Gera Ágnes, a szőregi általános iskola volt igazgatója 30 éves munkásságáért a Szőregért Alapítvány emlékérmét vehette át.
Délmagyarország , 2002. június 24.