November 25-én tarja a katolikus egyház Alexandriai Szent Katalin ünnepét. Ez egyben a szőregi katolikus templom búcsúünnepe is, hiszen a templom és a település védőszentje, mennyei pártfogója Szent Katalin. Az idei búcsúi szentmisét november 21-én (vasárnap) 9:30-kor mutatja be Gruber László plébános.
Katalin az ókortól kezdve népszerű és széles körben tisztelt szent. Életéről kevés konkrét adat áll rendelkezésünkre, legendájának és szenvedéstörténetének azonban számos változata fönnmaradt. Katalin Alexandriában élt a harmadik és negyedik század fordulóján. Művelt, tanult fiatal keresztény hölgy volt abban a korban, amikor római birodalomban még üldözték irtották a keresztényeket. Maxentius (305–312) császár idején szenvedett vértanúságot. Szűz szent vértanúként tarja számon az egyház, akinek bölcsessége és tudása is páratlan volt.
Legendája szerint Alexandriában a birodalom ötven legbölcsebb pogány filozófusát győzte meg a keresztény hit helyességéről és kizárólagosságáról. Erre földühödött császár börtönbe vettette a lányt, aki a fogságban térített az őt őrző katonák körében. Ezután brutálisan megkínozták: ólombotokkal verték, végül egy késekkel fölszerelt kerekekből álló szerkezettel igyekeztek elpusztítani, ám az angyalok kiszabadították. Végül lefejezték, a sebéből azonban nem vér, hanem tej folyt. Holttestét angyalok vitték a Sinai hegyre, ahol örök nyugalomra helyezték – tartja a hagyomány.
A bölcs Szent Katalin a keresztény hitet tudós módon, fölkészülten védte, ezért a teológusok, filozófusok és ügyvédek védőszentje lett, de a tanárok és a diákok, a szónokok, a nyomdászok, valamint – kínzásai nyomán – a kerékgyártó iparosok is benne látták patrónájukat. Az újabb korban a házasságra készülő lányok is védőszentjükként tekintettek rá. Népszerűségének bizonyítéka, hogy a görög eredetű és „tiszta” jelentésű Katalin név a nyugati kultúrában a régi időktől kezdve az egyik legelterjedtebb női keresztnév.
A Vedres István szegedi főmérnök tervezte szőregi katolikus templom az 1810-es években épült. Építéséhez 240 000 téglát és 188 darab fenyőfát használtak föl. A munkálatokban – mint a Csongrád megye építészeti emlékei című kötetből kiderül – többek között Schwörtz János kőműves mester, Müller Antal ácsmester, Németh József asztalos, Ergt Ferenc bádogos, Piller Henrik üveges, Spitzl József tetőfedő, Joó János bútorasztalos, Kele Gáspár aranyozó-márványozó mester működött közre. A templomot 1816. november 25-én, Alexandriai Szent Katalin ünnepén szentelték föl.
