Több száz millióért adott volna el a szegedi önkormányzat egy Szőregi-úti ingatlant, feltehetően egy áruházláncnak, hogy ott bevásárlóközpont épüljön. Ehhez ki kellett volna üríteni az ingatlanon álló nevelőotthont, és lakóit, magatartászavaros fiatalokat, az uniós pénzből felújított szeged-tápéi iskola épületébe kellett volna költöztetni. A terv a tápéiak ellenállásán meghiúsult, a fiatalok egyelőre maradnak, az uniós pénzt vissza kell fizetni.
A 2008. júniusi, akkor még szocialista többséggel rendelkező szegedi városi közgyűlés úgy döntött, hogy gyermekotthont létesítenek Szeged Tápé nevű városrészében, a Budai Nagy Antal utcában, ahol öt éve üresen áll egy lerobbant, felújításra szoruló, 100 éves iskolaépület.
Az építkezést uniós pénzből kívánták finanszírozni. Mint forrásaink elmondták, a jóváhagyott előterjesztés híján volt alapvető információknak, csak nagy vonalakban volt arról szó, mivé akarják átalakítani az egykori iskolaépületet. A hiányos részletek ismeretében, sem Tápé önkormányzati képviselője, a fideszes Juhász Gyula, sem az iskola tőszomszédságában lakók nem kifogásolták a gyermekotthonra vonatkozó elképzelést.
A lakosság csak jóval később, helyi sajtóból értesült a város valódi terveiről. Ugyanis a tápéi iskolába a Szőregi úti Árpád Nevelőotthon eddigi lakóit, zömében magatartászavaros fiúkat költöztettek volna át. A nevelőotthon egyik épületét 2002-ben 85 millió forintból teljesen felújították, korszerűsítették, felszerelték. A 90-es években még 100 gondozottat számláló otthon az ezredfordulóra két tucatra apadt, jelenleg pedig mindössze 16 fiatal tartózkodik az egyik melléképületben, a nevelőotthon főépülete pedig évek óta üresen áll.
Miután megismerték a városvezetés valós szándékait, a tápéiak nem akarták annyiban hagyni a dolgot. Zokon vették, hogy az önkormányzat – bár erre törvény kötelezte volna – nem kérte ki előzetesen véleményüket, ráadásul a megjelent nyilatkozatokban titkolták az intézmény jellegét, és kerteltek össze-vissza, amikor a várható következményekről kérdezték őket. Félve az új lakók érkezésétől, a tápéiak aláírás-kampányba kezdtek: 2009 végéig mintegy 3000 környékbeli lakos fejezte ki tiltakozását illetve ellenvéleményét a tervezett költöztetéssel szemben. Csatlakozott hozzájuk Tápé önkormányzata is, amelyik szorgalmazta, hogy a felújított épületben rendezzenek ben egy idősek ellátását szolgáló napközi otthont.
A projekt egy ideig ment a maga útján: a szegedi önkormányzat megnyerte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség „A társadalmi változásokra komponált adekvát válasz a gyermekvédelemben Szegeden” címmel kiírt pályázatát, azt ígérve, hogy egy új, több tíz millióba kerülő speciális gyermekotthont fog felépíteni.
Az önkormányzat 68,7 millió forint uniós pénzhez jutott hozzá. Részben ebből, részben önkormányzati pénzből a tápéi iskolát felújították és átépítették. Igaz, a költségek jóval meghaladták az előre kikalkulált összeget, a beruházás végül is 169 millióba került. A munkálatok a tervezettnél jóval később, 2010 végére fejeződtek be.
Ám ekkorra fordult a kocka. A környékbeliek tiltakozása, a már eddig benyújtott 200 milliós kárigény óvatosságra intette a hatóságokat: elhalasztották a jogerős használatbavételi engedély és a működési engedély kiadását. Sőt, a gyámhivatal 2010.december 1-i hatállyal megszüntette a költözés engedélyeztetését célzó eljárást.
A project halálos ítéletét az önkormányzat tavaly december 10-i közgyűlésén mondták ki. Többségi határozattal – a fideszesek mellé felsorakozott egy LMP-s képviselő is – jóváhagyták Juhász Gyula javaslatát, miszerint a nevelőotthon gondozottjai maradjanak a helyükön, a tápéi ingatlan használatbavételi és működési engedélyét vonják vissza, és vizsgálják meg, hasznosítható-e szociális otthonként.
Mindez azzal jár, hogy a városnak az EU-s pályázaton nyert pénzt vissza kell fizetnie. A helyi Fidesz álláspontja kezdettől fogva az volt, hogy mivel az EU kizárólag a speciális gyermekotthon működtetésére adta a forint-milliókat, a városnak jelentéstételi kötelezettsége van az EU felé, a projekt meghiúsulása és a pályázatban megállapított költséghatár jelentős túllépése miatt.
Voltak, akik azt javasolták, hogy Szeged mentse, ami menthető, az EU felé jelezze a tápéi iskola sikeres felépítését, kiegészítve azzal, hogy csupán az épület funkciója változik meg, így talán nem kell visszafizetni az elnyert összeget. Az utóbbi vélemény hívei alulmaradtak a december 22-én tartott, rendkívüli közgyűlésen. A képviselők megszavazták, hogy a polgármester kezdeményezze a támogatási szerződés felbontását és a felvett támogatás visszafizetését. A szerződés felbontásának kezdeményezésével –szakértők szerint — Szeged csak elébe ment egy majdnem bizonyosra vehető szabálytalansági eljárásnak. A költségvetés jelentős túllépése, a határidők be nem tartása, illetve a szükséges engedélyek hiánya miatt ugyanis eljárás indulhatott volna Szeged ellen.
Solymos László, Szeged város szocialista alpolgármestere elképzelhetőnek tartja, hogy további szankciókkal sújtják a dél-alföldi várost, az igényelt 68 millió visszafizetése mellett. Révész Mihály, szocialista képviselő szerint annak a veszélye is fennáll, hogy Szeged öt évig nem nyújthat be uniós pályázatot, ekkor a kár már milliárdokban lesz mérhető. A szocialista politikusok Juhász Gyulát okolják a problémákkal, szerintük ő fúrta meg a projektet.
Juhász Gyula nevetségesnek tartja a vádat, ugyanakkor meglehetősen gyanúsnak tartja a gyermekek végül is meghiúsult költöztetésének indítékait. Hiszen a város még fel sem építette a Tápéra tervezett gyermekotthont, az előzőleg már 407 millió forintra felbecsült, 2,6 hektáros Szőregi úti ingatlant már kijelölték értékesítésre. A korábbi, oktatási intézményeket megillető „különleges intézményi zóna” besorolást is megváltoztatták „kertvárosi lakóövezet” besorolásra – hívja fel a figyelmet a fideszes képviselő. Úgy tudni, egy áruházlánc fente rá a fogát, bevásárlóközpontot akart ráépíteni. Juhász szerint már megvoltak a konkrét tervek az eladni kívánt terület hasznosítására, illetve a bevásárlóközpontra. Szabóné Fehér Éva, a város főépítésze ezt csak annyiban erősítette meg, hogy a szabályozási terv kitért arra is, „milyen funkciójú épületet lehet elhelyezni. az ingatlanon” és az építész is ezt vizsgálta „Az egyeztetések során szóba jött, hogy akár kereskedelmi létesítmény is elhelyezhető a területen” – mondta a főépítész.
Ha tényleg sikerült volna 407 millióért eladni a Szőregi úti ingatlant, a tápéi felújítás plusz költsége meg sem kottyant volna az önkormányzatnak, jegyezte meg Juhász Gyula, aki arra is kíváncsi, hogy vajon fog-e hiányozni a költségvetésből a várt 407 milliós bevétel, amelytől most elesik a városvezetés? A jövőben kizárólag szakmai alapon kellene döntéseket hozni, hogy a városfejlesztés irányát és az EU-s pályázatokon való részvételt ne politikai illetve pénzügyi érdekek határozzák meg – vonja le az eset tanulságát Juhász Gyula.
