Újravívták vasárnap a szőregi csatát – bár kevesebben mint az “elsőt”, és az eredeti helyszíntől néhány kilométerrel odébb, de ugyanolyan “végeredménnyel”.

Szinte napra pontosan 160 évvel ezelőtt, 1849. augusztus 5-én a magyar seregek Szőregnél vereséget szenvedtek a császári-királyi csapatoktól. A helyi hagyományőrzők idén is újrajátszották a csatát, a sportpálya szélén összegyűlt közönség nagy örömére. Dobpergés és sortűz adta ki a jelet az indulásra, a lovasok és a huszárok alakzatba fejlődve felsorakoztak egymással szemben.

A tüzérségi előkészítés után megindult a támadás, a huszárok lovaik nyergéből sújtottak le fényes kardjukkal, míg Rózsa Sándor szabadcsapatai ostorpattogtatással fitogtatták erejüket. A csata során fontos szerephez jutottak a beszédes nevű markotányos lányok, ők egyebek mellett a táborban segédkeztek az élelmezésben és a sérültek ellátásában.

Senki sem hagyhatta el a harcmezőt, amíg a zászló lobogott. A Habsburg lovasság körbezárta és megpróbálta visszaszorítani a magyar gyalogságot, akik erre felvették a modern fegyveres testülettől ellesett sünalakzatot. A magyar huszárok az utolsó pillanatban érkeztek.

Eldördültek a pisztolyok, karabélyok, de villantak a híres szablyák is. Végül az ágyúszó miatti halláskárosodást leszámítva komolyabb sérülés nélkül lezajlott a csata, a katonák jövő augusztusig szekrénybe akaszthatták díszes egyenruhájukat.

Márton Gergely, delmagyar.hu, 2009. augusztus 2.