A költségek mindig gyorsabban nőnek, mint az eladási ár – jegyzi meg Kókai István szőregi rózsatermesztő, aki családjával 1,2 hektáron 20 fajtával foglalkozik. Az idei időjárás nem a legkedvezőbb a rózsatöveknek, de öntözéssel pótolják a hiányzó csapadékot.

A több mint ötezres lélekszámú Szőregen ma nagyjából ezer embernek ad megélhetést a rózsa – becsül Széll Imre, a Szőregi Virág-Dísznövény ÁFÉSZ elnöke. Tavaly szeptember óta termelői csoportként működnek, 160 taggal dolgoznak, csoportokat is egynek számítva. Csaknem egész Európába szállítanak árut: Angliától és Spanyolországtól kezdve Finnországon és Norvégián át Törökországig számos ország vásárolja az illatos virágokat.

300–400 fajta rózsa található meg az ÁFÉSZ tagjainál, szabad forgalmazású és licences növények egyaránt. Utóbbiak főleg francia, dán, német és angol nemesítőktől kerülnek ki.

– Magyarországon egy ember foglalkozott nemesítéssel. Költséges eljárás ez, és rendkívül időigényes, hiszen ahhoz, hogy egy új rózsafajtát piacra dobjanak, 7–8 év szükséges – mondja Széll Imre, aki nem panaszkodik az idei év időjárására. A meleg jó a rózsáknak, a szárazabb tavaszt pedig öntözéssel tudják ellensúlyozni.

– Az árak évek óta nem nagyon emelkednek, a költségeink viszont annál inkább. Volt időszak, amikor munka mellett termesztettünk rózsát, akkor jó kiegészítő pénz volt, de ma már csak nagyban érdemes csinálni – magyarázza Kókai István őstermelő, aki a Szőregi Virág-Dísznövény ÁFÉSZ tagjaként három, összességében 1,2 hektáros újszentiváni földterületén gondozza a növényeket családjával. Évente 50–60 ezer nemesített tő kerül ki tőlük, csemetékből is ugyanennyit termelnek.

– 20 fajtánk van, egy részüket szabadon, másik részüket, a védetteket csak az ÁFÉSZ-en keresztül, szerződéssel lehet értékesíteni. Az árak a forint-euró árfolyam függvényében változnak, egy első osztályú, meilland tőért körülbelül 145–155 forintot kapunk – fogalmaz az őstermelő. Felesége, Kókai Istvánné Éva a rózsaföld bemutatása közben kifejti: három nagy munkájuk van évente. Márciusban az ültetés, júliusban a szemzés – a termelés „alfája és omegája” –, szeptembertől a kitermelés köti le az idejüket. – A legkülönlegesebb színű rózsa jelenleg a fekete, amely az idei szőregi rózsaünnep szimbóluma. Ez szabad földön könnyen megég, inkább fóliában termesztik – fűzi hozzá.

Szőregi rózsaünnep – felvonulással

Ma kezdődik a háromnapos rózsaünnep Szőregen. Nagy a készülődés ilyenkor: Kókaiék például szombat hajnalban kezdik díszíteni a lovas kocsit, hogy a 17 óra 30 perckor induló felvonulásra helyére kerüljön mind a 700 szál sárga rózsa és a hozzátartozó „zöldek”. Bár az elmúlt években már gyakorlatot szereztek a kocsi feldíszítésében, még így is nyolc órába telik, mire végeznek.

Vida-Szűcs Imre, delmagyar.hu

Kapcsolódó anyagok

A Szőregi Rózsaünnep honlapja