A vírushelyzet miatt második éve nem tudtak Szőregen rózsaünnepet tartani, helyette a nagy érdeklődés miatt a Rózsahölgyek Egyesülete egy szakmai nap megtartása mellett döntött. Kiállítás, előadások és egy rózsaföld látogatása is szerepelt a programok között.
Tavaly gyönyörűen felújították a Hősök terének ágyásait, ahol emlékparkot alakítottak ki, látványos rózsakerttel. A téren tegnap egy bemutató előadás keretében a rózsákkal ismerkedhettek meg az érdeklődők. Ezzel egy időben a művelődési házban a korábbi rózsaünnepek hangulatát idézték fel fényképeken.
Szépek és ellenállók
A több ezer fajta közül az utóbbi időben az ADR minősítésű rózsákat engedik kiültetni a közterekre, ezek Európa legszigorúbb minősítési eljárásán mennek keresztül.
– Ezeket a fajtákat Németország 11 különböző klimatikus adottságú helyén, változatos körülmények között vizsgálják, 3 éven keresztül. Pontozzák a növények tulajdonságait, az illatot, a levelek színét, formáját, valamint a virágszirmok összhangját és a növény habitusát. Fontos szempont a rezisztencia, ami a gombabetegségekkel szembeni ellenálló képességet jelenti – mondta lapunknak Fráter György, a Magyar Rózsatermesztők Egyesületének alapítója. Az idén leköszönő elnök hozzátette, a modern nemesítésű, újabb fajtákat már nem kell permetezni, így környezetbarát megoldást nyújtanak.
Nehéz fizikai munka
A szakmai nap folyamán a vendégek megtekinthették Bata András rózsaföldjét, ahol a napokban az egyik legfontosabb munkát végezték, szemezték a töveket. Ez egy nagyon nehéz munkafolyamat, reggeltől estig kint vannak ilyenkor a földeken a munkások, akik a vad alanyba nemes rózsáról lemetszett szemeket oltanak.
– A rózsákat a szemzéssel szaporítjuk tovább. Ez egy vegetatív szaporítási forma, amit minden évben el kell végezni. Az első évében, június-július folyamán megtörténik a szemzés, majd a második év októberében lehet a kész növényeket kitermelni és értékesíteni – sorolta Fráter György.
Értékes kincsünk
Márk Gergely magyar rózsanemesítő 50 éven keresztül nemesítette a növényeket. A budatétényi rosariumban dolgozott, és nyugdíjas éveiben a törökbálinti kertjében hazai klimatikus viszonyok között nemesítette rózsáit.
Márk Gergely majdnem 600 fajtát nemesített, melyek többsége rezisztens fajta.
– A magyar rózsák híres történelmi személyek, írók, költők és helyszínek nevét viselik, Petőfi Sándor és Arany János mellett a Szőreg és az aradi 13 fajta is közéjük tartozik. Az Árpád-házi Szent Erzsébet rózsa pedig 2000-ben Rómában a rózsaversenyen aranyérmet nyert – hangsúlyozta Godzsák Zoltánné szőregi rózsatermesztő.
Fráter György, a Magyar Rózsatermesztők Egyesületének alapítója 25 évig látta el az elnöki teendőket, helyét Hegedűs Adél szőregi rózsatermelőnek adta át.
– Mintegy 120 ezer embert foglalkoztatunk, és 500 milliárd forint az ágazat éves bevétele, így mi, a hazai rózsások valóban jelentős tényező vagyunk a növénytermesztésben. Régi nagy álmunk egy helyi rosarium, ezt sajnos eddig támogatás hiányában nem sikerült megvalósítani – fogalmazott Hegedűs Adél.
delmagyar.hu
Borítókép: Fotó: Frank Yvette, delmagyar.hu
