Rekordméretű uborkát nevelget fóliasátra alatt egy szőregi asszony. A zöldség már most 83 centiméteres, és legalább öt kilót nyom, de még növésben van. Ha majd magától leesik, magjait Anna néni jövőre újra elveti.

Gigantikus uborka nőtt egy szőregi nyugdíjas házaspár kertjében. Jankovits Anna május elsején vetette el a magokat, melyből a zacskó tanúsága szerint kígyóuborkának kellett volna nőnie. Csakhogy az indákon lógó növények sem formájukban, sem méretükben nem emlékeztetnek a sötétzöld héjú fajtára. Színük teljesen világos, felületük pedig hosszanti irányban bordás. A kifejlett uborkák igazi különlegessége azonban a méretük: az egyik példány már most 83 centiméter hosszú, és még növésben van.

A rekordméretű zöldség nagyjából 5 kilót nyom, nem csoda hát, hogy az indák már alig bírják tartani. Anna néni azonban azt mondja: most már nem vágja le. Megvárja, mekkorára nő meg. – Ha már magától leesik, kiszedem a magjait, megszárítom, és jövőre azt vetem el – mondta. – Szívesen adok belőle másoknak is, ha kérnek. Hátha nekik is ilyen nagy termést hoz.

Anna néni napi több órát foglalkozik zöldségeskertjével: hajnali fél ötkor már kint van a fóliasátorban. Soha nem permetezi növényeit, szeretetet azonban annál többet ad nekik. Hisz is benne, hogy energiáit át tudja adni nekik.

Lehet, hogy van ebben valami, hiszen a szőregi fólia alatt nem először termett rekordméretű zöldség. – Egy hónapja már leszedtem ennek az uborkának a „testvérét”, az közel két és fél kilós volt – dicsekedett az asszony. De nőtt már 97 dekás paradicsomom is.

A rekord uborkának ugyanaz lesz a sorsa, mint annak idején a méretes paradicsomnak: a családi ebédlőasztalon köt ki, a salátástál részeként. A véletlenül felfedezett uborkafajta ugyanis Anna néni szerint finomabb, mint a hagyományos kígyóuborka.

– Almareszelőn lereszelem, megsózom, majd adok hozzá egy kis szerecsendiót, olajat, fokhagymát, ételízesítőt és ecetet – osztotta meg velünk sajátos uborkasalátájának receptjét az asszony. – Ezt aztán lehet joghurttal vagy tejföllel tálalni.

Timár Kriszta. Fotó: Segesvári Csaba
Délmagyarország Online, 2006. augusztus 21.