Július 30-án a Huszárlány szobornál tartotta közös megemlékezését a Szőregi Baráti Társaság, a Szőregi Gazdák Baráti Társasága és a Szőreg-Kübekházi Hármashatár Vadásztársaság. A tagság a 167 éve elvesztett szőregi csatára és hős áldozataira emlékezett.
A 2014. augusztus 3-án felavatott szobor méltó emléket állít az 1849-es csata valamennyi áldozatának, külön tisztelettel adózva a férfiakat meghazudtoló bátorsággal harcoló huszárlányoknak. Az emlékművet Szalóki Zsuzsanna hajdúszováti huszárlány vakmerősége „ihlette”, de természetesen valamennyi, a hazáért harcoló hős emlékét őrzi. „Ma már Európában, így hazánkban is elfogadottnak számít a női jelenlét a seregben. A magyar honvédség kötelékében állók 16%-a nő. Előttük, illetve az 1848-49-es forradalom és szabadságharc bátor hősnői, és hősi halált halt huszárlányai előtt is szeretnénk kifejezni tiszteletünket a Huszárlány szobor kihelyezésével” - mondta a két évvel ezelőtti avatón Rózsavölgyi József.
Az önkormányzati képviselő kezdeményezésére 2014 óta a baráti társaságok minden nemzeti ünnepen ennél az emlékműnél róják le tiszteletüket. Most, a szőregi csata 167. évfordulója alkalmából is itt gyűltek össze az emlékezni vágyók. Rózsavölgyi József ünnepi beszédében tovább méltatta a szabadságharcosok hősiességét, és párhuzamot vont az akkori és mostani történések között. 1849-ben és most is a függetlenségünkért harcolunk, de a magyarok soha nem hagyták, hogy uralkodjanak felettük. Most is azért küzdünk, hogy ne mások mondják meg, hogy mi történjen az országunkban – mondta. A képviselő Márfi Gyula érsek „Jönnek, hogy elfoglalják Európát” c. cikkéből is idézett: „ […] attól, hogy szeretjük a farkasokat, hisz ők is Isten teremtményei, még nem engedhetjük be őket a bárányok közé […].”
Az ünnepi gondolatok után ifj. Szilágyi Árpád szegedi városvédő elszavalta Polner Zoltán költő, a szőregi csata emlékére írt versét.
A megjelentek ezt követően elhelyezték a megemlékezés virágait a hősi halottak tiszteletére, majd az ünnepség a Himnusz közös éneklésével zárult.
szegedma.hu