Egy évig hordta a koronát a szőregi rózsakirálynő
Már csak néhány nap van hátra a szőregi rózsakirálynő mandátumából. Máder Mónika magasra tette a lécet: profi rózsakertész, ám közben könyvelő, ősi szőregi család sarja, de egyben csinos, városi lány is. Most ráadásul Guinness-rekordot döntene: ő tud a legtöbbet szemezni; mármint rózsát.
Dudálnak a kamionosok meg az audis kopasz csávók, ahogy állunk a 43-as út mellett. Máder Mónika valóban feltűnő jelenség. Rózsaszín fölső, azaz pink top, sötét halásznadrág, szőke, melírozott haj. Pár méterrel a Szeged szélét jelző betonmonstrum mellett öregbíti a város hírnevét. Lelkesen mutatja rózsáit. És rögtön csalódást is okoz. Szőreg felé haladva hatalmas virágzó táblákat képzelünk magunk elé. Mónika azonban rózsatöveket ad el, a vevő nevelgeti majd a virágot. Mónika megszállott, rózsáinak rabja. A csemeték szeretetét aztán percek alatt átragasztja ránk is, meglátjuk a szépséget a még virágot sem hozott növényekben.
Munka után munka
Az első szőregi rózsakirálynő nem érdemtelenül nyerte el a címet a tavalyi rózsafesztiválon. Máder Mónika napközben egy építőipari cég irodáját vezeti, és munka után jön ki a nagyihoz Szőregre, kapja a munkaruhát, és dolgozik a 7000 négyzetméteres rózsaföldön. Majd minden napot ott fejez be szeretett virágai között. Nincs nyaralás, nincs más délutáni program. A csemetékre, az egész apró növénykékre időnként azt mondja játékosan: „csimoták”.
Figyeljük a magyarázatot. A rózsa élete úgy kezdődik, hogy ledarálják. Mármint a csipkebogyót, merthogy a virágok királynője az egyszerű bokor magjából alakul át pompás növénnyé. A magvetéstől négy-hat év telik el, mire életerős, eladható, nemes rózsatő válik a vad csipkéből. Érett szemzőgally adja át a rózsaságot, nemesíti a vadnövényt.
Ügyesen bánik a szemzőbicskával is
Mónika készséggel megmutatja ujjait. Szigorú tekintettel ellenőrizzük: finom, női kéz, nem gondolná az ember, hogy ügyesen bánik a szemzőbicskával, a metszőollóval. Furcsa ez a kétlaki élet. Benn a városban trendi irodavezető hölgy, kinn a város szélén kertészlány. Tűzi a nap, gyötri ujjait a munkával, térdel, csúszik-mászik a tüskés növények közt, aztán lesikálja a kezét, és reggel újra csinosan, városi, üzleti viseletben indul munkába. Azt mondja, nem bánja, mert így emberek között van napközben, nem kell egyedül dolgoznia naphosszat a kertészetében. Igaz, nem is tudna a rózsáitól elszakadni. Jó, persze a pluszpénz is jól jön, bár a rózsatövek eladási ára nem emelkedett semmit sem az elmúlt években. Virággal már egyáltalán nem éri meg foglalkozni, de szaporítóanyagot még épp érdemes termelni – mondja.
– Itt vannak a szerelmeim – mutat a magas törzsű alanyokra. Csipeszekkel segítik a növényt, hogy szép egyenesen, fölfelé hajtson. Szemezni szeret legjobban – vallja be. A beérett nemes gallyat, miután elnyílt rajta a virág, lemetszik, és a rügyet egy vad alanyon ejtett T-alakú vágásba csúsztatják, átkötik. Ehhez persze előbb le kell szedni a tüskéket, leveleket a gallyról. Ez aprólékos, kemény kézi munka. A családra idén 42 ezer szemzés vár az amúgy laikus szemnek kis területen, más termelőknek még legalább ennyit megcsinálnak. Kilenc óra alatt háromezer rózsát képes beszemezni a királynő. Jelezte is a Guinness-rekordokat nyilvántartó bizottságnak, hogy hitelesítsék az eredményét. Még várja a választ.
Első rózsakirálynő akart lenni Máder Mónika, sikerült neki, elérte célját, ezért nem fáj átadni a koronát. Nagyon magasra tette a mércét, hiszen a királynőnek tökéletes szakmai tudásra is szüksége van, de emellett Szegedet és Szőreget is népszerűsítő, uralkodóhoz méltó tulajdonságokkal rendelkező hölgynek kell lennie az illetőnek.
Elismerik királynőségét
Királynőségét elismerték Szőregen. Meséli: jólesett látni, ahogy egy öreg bácsi gratulált sírva édesapjának. Apja vitte ugyanis rendszeresen lányát a rózsakertbe, tanította a mesterségre. Hogy az első rózsakirálynő körül minden ideális legyen, tudni kell még, hogy Mónika régi, szőregi családból származik, üknagyapja kertjében ásott ki bronzkori sírt Móra Ferenc. A szőregi Szív utcában.
S ha már szív, ez a dolog a királynő körül a legrejtélyesebb. Mert nem lehet nem írni erről, ha van egy lány, akit királynővé koronáztak, aki a legnemesebb, legerotikusabb virágot gondozza anyai szeretettel, aki jó értelemben vett sztárja Szegednek. A szív dolgairól Máder Mónikából annyit ki lehet húzni: az udvarlók kijárnak miatta a rózsaföldre. Magas a mérce, a kertész-rózsakirálynő (délelőtt irodavezető) céltudatos, öntudatos, de nem kevély. A virágot pedig, akármennyit is lát belőle mint kertész, szereti. Egy csokor rózsa – vallja be – őt ugyanúgy elbűvöli, mint bármely érzékeny nőt.
Délmagyarország Online, 2005. június 8.
