Két témában is aláírásgyűjtés indult a közelmúltban Szegeden. Egyiknek sincs következménye, sőt kiderült: a lakosok valójában nem is petíciót adtak le a városházán.

Két közlekedési problémára hívták fel a lakosok a város vezetőinek figyelmét a közelmúltban.

Két hete küldték el postán petíciójukat a Bal fasor és a Közép fasor környékén élők, kilenc aláírással. Beszámoltunk róla: a kereszteződésből öt éve vitték el a stoptáblát. Az asszony írásban kérte a város vezetőit, hogy tegyék vissza a megállító táblát. Az volt a válasz: a rendőrségi adatok alapján kiderült, nem történik annyi baleset, amely indokolttá tenné a tábla visszahelyezését.

Kósa János, a szegedi városüzemeltetési iroda osztályvezetője lapunknak elmondta: öt éve nincs tábla, amióta a környéken a közgyűlés döntésének megfelelően 30-as övezetet alakítottak ki. A balesetek oka szerinte az, hogy a sofőrök nem elég körültekintőek, nem tartják be a KRESZ előírásait, pedig az említett kereszteződésben egyszerű jobbkéz-szabály van. – Veszélyes a gyalogosokra, a kerti munkát végzőkre is, az unokáimat alig merem kiengedni a ház elé – mondta egy közelben lakó, névtelenséget kérő nő.

A Szőregre járó 60-as és 60Y-os buszok esetében Sebők Éva és fia, Nagy Gábor heteken keresztül gyűjtötte az aláírásokat, hogy a helyi buszközlekedés visszatérjen a régi kerékvágásba. Beszámoltunk róla: a szőregi lakosok szerint a 60-as és 60Y-os menetrendjének áprilisi megváltoztatása óta szombat délutántól hétfő hajnalig nem tudnak közvetlen busszal a Mars térre utazni, át kell szállniuk Újszegeden a trolira. Javasolták, hogy újra a régi rendben közlekedjenek a buszok. A petíciót 800-an írtak alá az 5-6 ezer szőregi közül, és átadták Kalmár Ferenc városüzemeltetési tanácsnoknak. Akkor Kalmár Ferenc és Szeri István, a Tisza Volán Zrt. igazgatója is úgy nyilatkozott: nyár elején születhet döntés arról, hogy változik-e a járatok menetrendje. A menetrendben azóta sem történt változás, bár Szeri István elmondta: ők már kidolgoztak egy alternatív közlekedési tervet – ez még nem került a bizottság elé.

– Az önkormányzati ügyekben a petíció fogalma nem értelmezhető. Az említett két eset sem nevezhető annak – hangsúlyozta Gál Andrea, a jegyzői iroda vezetője. Elmondta: az önkormányzati törvény szerint a helyi közügyek intézésébe a választópolgárok népszavazással, illetve népi kezdeményezéssel szólhatnak közvetlenül bele. Népi kezdeményezés benyújtásához – amely a köznyelvi petíció fogalmához legközelebb áll – a választópolgárok 5 százalékának írásbeli indítványa szükséges, 10 százalék indítványára a kezdeményezést a testület köteles napirendjére tűzni. A népi kezdeményezést hitelesített aláírásgyűjtő íven kell benyújtani, de a városrészi kezdeményezéshez szükséges arányt az ott élő választópolgárok számának figyelembevételével kell megállapítani. – Szintén a petíció fogalmához áll közel a közérdekű bejelentés, amely olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása az egész közösség érdekét szolgálja. A bejelentések kivizsgálásáról, és ennek eredményeként a jogszerű állapot helyreállításáról, a feltárt hibák okainak megszüntetéséről 30 napon belül kell gondoskodni. Ez viszont nem jelenti azt, hogy minden lakossági igény jogos lenne – hangsúlyozta Gál Andrea.

Horváth Attila, delmagyar.hu