Hungarikum lett a szőregi rózsa

A napokban földrajzi eredetvédelemmel ismerte el a Szabadalmi Hivatal a szőregi rózsát. A tájegységben termelt töveket a közeljövőben szeretnék európai oltalom alá vonni.

Eredetmegjelölési oltalmat kapott a szőregi rózsa, ami köznyelvi használatban azt jelenti: a kalocsai fűszerpaprikához és a csabai kolbászhoz hasonlatosan a Szeged környékén termesztett rózsatövek is hungarikummá váltak.

Széll Imre, a Szőregi Virág-Dísznövény Áfész elnöke az eredetvédelem jelentőségét abban látja: a virágtövek, mint elismert hungarikumok, jobban menedzselhetők mind a magyar, mind a nemzetközi piacon. Az eredetoltalomra marketinget lehet alapozni, s a védjegygyel ellátott termékekért a vásárlók magasabb árat is hajlandók fizetni.

A szőregi rózsa eredetvédelmének egyik kezdeményezője 2002-ben Újhelyi István MSZP-s országgyűlési képviselő volt. A kétéves hivatali eljárás során pontosan rögzítették a rózsatőtermesztés technológiáját és a minőségi követelményeket. Mivel a védelem nem virágfajtákra, hanem a termesztés rendjére vonatkozik, minden részletkérdést kidolgoztak. A dokumentáció a talaj minőségétől az ültetésen, szemzésen, locsolási renden és metszésen át taglalja azt is: miként kell eljárnia egy-egy termelőnek ahhoz, hogy növénye megkaphassa a “szőregi” védjegyet. A szigorú előírások biztosítják, hogy a vásárlók világszerte biztosak lehessenek abban: a Szőreg környékéről származó rózsatő állandó minőséget képvisel.

A termékleírásban meghatározták a tájkörzet határait: a földrajzi áruvédjegyet a Szegedhez tartozó Szőreg mellett Deszk, Kübekháza, Újszentiván és Tiszasziget rózsatermelői használhatják. Ebben a térségben állítják elő a magyarországi rózsatövek 98 százalékát. Jelenleg a nemzeti eredetvédelmek párhuzamosan léteznek az Európai Unióban elfogadott közösségi oltalommal, ám október 31-től már csak utóbbi marad érvényben. Az egységesítés jegyében ezt követően csak azokat a termékeket illeti meg az eredetvédelem, amelyeket az Európai Bizottság (EB) is különleges minőségű és tájkörzethez kötött áruként fogad el – tudtuk meg Ősz Csabánétól, a földművelésügyi tárca élelmiszer-ipari főosztályának főtanácsosától. Nemzeti eredetvédelem ma a szőregi rózsa mellett a kalocsai és a szegedi fűszerpaprika-őrleményt, a csabai és a gyulai kolbászt, a makói hagymát, a gönci kajszibarackot, a hajdúsági tormát, a szegedi és a budapesti téliszalámit védi. A minisztérium tervei szerint valamennyi termékre európai eredetvédelmi igényt nyújtanak be. Ennek elbírálása ugyan egy-két évig is eltarthat, az EB állásfoglalásáig viszont változatlanul használhatóak a nemzeti eredetoltalmak.

B. Papp László
Népszabadság Online, 2004. október 18.