Megdőlt a melegrekord

Százhat éve nem volt ilyen enyhe október 24-e, mint az idén

Az országban tegnapra virradóra a Dunántúlon mérték a legenyhébb éjszakát, amióta adatok állnak rendelkezésre, 17 Celsius-fokot. Megdőlt a százhat éves melegrekord Szegeden is, igaz, nem tegnap, hanem 23-án. A meteorológusok csütörtökre is nyári meleget jósolnak.

A hazai mérések kezdete óta nem tapasztalhattunk ilyen meleg reggelt, mint ami október 24-ére virradóra köszöntött ránk. A Dunántúlon helyenként nem csökkent 17 fok alá éjszaka a hőmérséklet. 1923. október 24-én Keszthelyen 15,7 fokot mértek, és ez sokáig a legenyhébb október 24-i éjszakának bizonyult. Szegeden is kifejezetten meleg volt tegnap éjszaka, de nem tudtuk felülmúlni a dunántúli maximumot.

Szeged sem maradt azonban melegrekord nélkül, igaz, nem tegnap, hanem hétfőn. Az első hivatalos szegedi mérés, 1900 óta nem volt olyan meleg október 23-án, mint az idén. Az új csúcs 24,1 fok Celsius-fok, ami az 1989-es 23,9-es maximum hőmérsékletet is túlszárnyalta. Tegnap délben, amikor a sajtóház előtti hőmérő 24 fokot mutatott úgy tűnt, megdől az 1923. október 24-i rekord, ami 24,6 fok volt. Ez nem történt meg, mert vékony felhőréteg fedte be az eget. De így is szokatlanul enyhe délután volt, húsz fok körüli hőmérséklettel.

A szegedi meteorológiai állomáson megtudtuk: továbbra is enyhe, 15 fok körüli reggelek várhatók, ami tényleg szokatlan, hiszen ilyenkor már gyakoriak a talaj menti fagyok. Előreláthatólag csütörtökön kimondottan meleg, nyárias idő várható.

A szokatlan őszi meleg a beteg idős embereket megviselte, a háziorvosoknak több dolguk akadt, mint más napokon. A hirtelen jött enyhülés a szív és az érrendszeri betegekre is rossz hatással van. Kettős fronthatás érvényesül, mely vérnyomás-ingadozást okozhat. Az átlag feletti meleg azonban kedélyállapotunkra kedvezően hat.

A meleg ellenére nem állítják le a szegedi Hőszolgáltató Kft. kazánjait – tudtuk meg Básthy Gábortól, a cég ügyvezető igazgatójától. A házaknál hőérzékelőket helyeztek el, melyek még a szél erősségét is érzékelik. A hőközponti szabályozórendszerek pedig a kazánokat vezérlik. Ha a húsz fokot meghaladja a hőmérséklet, akkor a fűtőtestekben már nem kering a meleg víz. Éjszakára viszont mindig elindul a fűtés.

A hőhullám hatására erőre kaptak a pollentermelő növények is: a pázsitfűfélék koncentrációja már közepes és a parlagfű is újra virágzásnak indult, ami ilyenkor már nem szokásos.

Az enyhe időnek köszönhetően ütemesen tudnak haladni a talaj-előkészítési, betakarítási és vetési munkálatokkal. A vegetáció azonban a csapadék hiány miatt lemaradásban van.