A „nagy halak” egyedül próbálkoznak a piacon, a gyengébbek a szőregi ÁFÉSZ védelmére hagyatkoznak. A hétvégén rendezik a híres szőregi rózsafesztivált – előtte megnéztük, virágzik-e a rózsabiznisz.
Mámorító virágillat, katonás rendben sorakozó, színes rózsák fogadnak Bata András Szőreg melletti birtokán. A férfi igazi „nagy halnak” számít a rózsatermesztők között – tizenhat hektárnyi területén majdnem százféle rózsát termel.
Kora tavasszal kezdődnek a munkálatok, mindig más területre ültetik a vadrózsákat. Ezeket ápolni kell, kapálni és permetezni. A nyári hónapokban következik a szemzés, amely a legfontosabb munkafolyamat.
– Egy ügyes szemzőpár naponta 2500 vadrózsát olt be. Akkor sikeres a munkájuk, ha 90 százalékos hatékonysággal dolgoznak. Egy rózsatőt körülbelül egy euróért tudunk értékesíteni – árulta el Bata András. Legerősebb konkurenciaként Lengyelországot említette. Az ottani termelőknek könnyebb, hiszen egy ugyanekkora birtok után, mint a Bata családé, 60 ezer forintnak megfelelő zlotyt kell fizetni évente. Batáéknál a könyvelőjük díja is többe kerül.
– Lengyelország mellett Kína is nagy riválisunk, annak ellenére, hogy az ott termesztett rózsa rossz minőségű – mondta Szél Imre, a Szőregi Virág-Dísznövény ÁFÉSZ elnöke, akitől megtudtuk: az, hogy 2004-ben hungaricum lett a szőregi rózsa, nem jelent különösebb előnyt, ettől nem tudnak több pénzt kérni érte. A rózsabiznisznek nem tesz jót a forint árfolyam-ingadozása, és az olajár-emelkedés sem, hiszen a műtrágya olajszármazék, így ennek az ára is egyre emelkedik. A rózsa eladási árán azonban nem emelhetnek.
Az sem segít a termelőkön, hogy az öntözésért is fizetniük kell. Szél Imre elmondta, míg más országokban ingyen emelhetnek ki vizet a folyókból, a magyar gazdálkodóknak a csatorna használatért is fizetniük kell.
Hogy könnyebben boldoguljanak, „egységben az erő” alapon klasztert is alapítottak, egy-két nagyobb termelő és az ÁFÉSZ részvételével. Az ÁFÉSZ 270 tagot számlál, akik közül legtöbben főállásuk mellett foglalkoznak rózsatermesztéssel. Tőlük száz forintért vásárolják meg a töveket. Angliától Oroszországig, Finnországtól Törökországig exportálják a szőregi rózsát. A vevők között akadnak multik és kertészetek is.
Nem elég a kiváló minőség
A Tisza–Maros szögben lévő löszös talaj, a napsütés és a kedvező éghajlat rendkívül jótékonyan hat a rózsákra. A sok eső miatt pedig idén még hatalmasabb fejjel örvendeztetik meg gazdáikat. A kiváló minőség azonban nem elég a sikerhez. Megéri még rózsatermesztéssel foglalkozni? – szegeztük a kérdést Fogas Lászlónak. – Az itt élő emberek több mint száz éve ezzel foglalkoznak, ehhez értenek. Csak abban bízhatunk, hogy jobbra fordul a helyzet – mondta a termelő.
