A szegedi múzeum a négy hónapon át végzett 1ciszom bori és vásárhelyi ásatások után —- mint ismeretes – októberben Szőregen kezdett nagyarányú ásatásokat, ahol olyan nagy kiterjedésű bronzkori temetőre találtak, amilyent még eddig nem ismer ebből a korból nemcsak a magyar, de a középeurópai régészet sem. Eddig 91 sirt tártak fel, de a több helyen végzett [próbaásatások azt mutatják, hogy itt a sirok tozázait rejti magában a föld. Valószínű, hogy ezen a nagy területen a másfélezer évig tartó bronzkuliurának több periódusa is képviselve van az eddigi leletek, amelyek közt mintegy 200 edény van, mind a bronzkor kezdetéről valók s legalább négyezer évesek.
A szőregi ásatások híre nagy feltűnést kellett mindenütt, ahol régészettel foglalkoznak lés már a berlini sajtó is foglalkozott SzöreggeI. A német régészek levélben kértek tájékoztatást a szegedi muzeumtól. A hírek nagy érdeklődést keltettek a Magyar Nemzeti Muzeumban is, amelynek ősrégésze, dr. Tompa Ferenc, a héten lejött az ásatások megtekintésére. Dr. Tompa Ferenc tudományos szempontból
rendkívül nagy jelentőségűnek nyilvánította a szőregi ásatásokat,
amelyek a magyarországi bronzkultura sok eddigi homályos problémáját tisztázzák, s biztosra veszi, hogy a szegedi muzeum csókái és szőregi leleteivel az európai ősrégészek állandó érdeklődésének tárgya lesz. Az ásatásokat Máder Ferenc, Máder István és Sztojkov Dusán telkén már befejezték, most Petrov Jóvó kertjében folytatják. Sajnos, egy magyar vasutas telkét kí kellett hagyni, mert az a tulajdonában levő ugar terület felásását nem engedte meg, úgyhogy ahoz csak az uj múzeumi törvények életbelépése után juthat a muzeum, amely véget vet a tudatlan emberek kártékony makacskodásának.
Délmagyarország
