Kilátástalannak érzi helyzetét az a 30 szőregi, aki a városrész külterületén él, a volt téglagyár szomszédságában. A szivattyú egy hete leégett, azóta nincs vizük. Most kannákban viszik a közkifolyókból a vizet, de Újszentivánon már nem látják őket szívesen.
A kübekházi út melletti feszületnél lehet lekanyarodni a szőregi tanyákhoz, amelyeknek lakói sorsuk jobbra fordulásában már rég elvesztették hitüket. Az egykori téglagyárnál levő hajdani szolgálati lakásokban tizenhárom család, harminc ember él: a legidősebb 80 éves, a legfiatalabb 10 hónapos. A téglagyár területén lévő vízszivattyú egy hete égett le, az ittenieknek azóta nincs vizük.
– A terület kezelője nem óhajtja megjavítani a szivattyút, mert elmondása szerint rengeteg áramot használ. Pedig mindig fizettünk a vízért, amiről elismervényt is kaptunk tőle. A szolgálati lakásokat a 90-es években vették meg az itt lakók, az adásvételi szerződés szerint víz- és áramszolgáltatással. Egy hete nincs vizünk, nem tudjuk, mi lesz velünk – beszélt társai nevében Sztojkó Csilla. A 28 éves nő járt bent a Szegedi Vízműnél, ahol megtudta, legalább 100 méter mélyre kell lefúrni ahhoz, hogy ivóvíz minőségű vizet nyerhessenek ki, és megkapják rá a szükséges engedélyt.
– A tervezés és az engedélyezés viszont hosszú ideig tart, ráadásul mindez legalább félmillió forintba kerül, nincs ennyi pénzünk. Találtunk egy magánvállalkozót, aki 150 ezerért mindent megcsinál, de ha engedély nélkül fúratunk, és ez kiderül, mi kerülünk bajba. A héten az újszentiváni játszótéren lévő kútból, biciklin hoztuk magunknak kannákkal a vizet, de ránk szóltak a faluban, ahová vízért többé nem mehetünk. A legközelebbi közkifolyó tőlünk másfél kilométerre van Szőregen, de a kút környékén lévő házakban élők szintén megszóltak minket. A közelben van néhány bányató, esetleg oda járhatunk le fürödni a nyáron. Sok gondunk volt eddig is itt, próbáltunk alkalmazkodni, de víz nélkül nem tudunk meglenni – magyarázta Sztojkó Csilla. Az itt élők azt mondják, senki sem veszi őket emberszámba, olyan, mintha nem is léteznének.
– A házak melletti nádas mögötti gödröt 20 éve használják ismeretlenek illegális szemétlerakónak. Két éve a szőregi önkormányzati képviselő is kinn volt, de azóta sem történt semmi. Múltkor kaptunk élelmiszer-segélycsomagot, aminek örültünk, de nem az élelmiszerhiány a legégetőbb probléma – mutatott a bűzlő szeméttengerre a nő. A gödör tartalma: számos veszélyes hulladéknak minősülő kacat, kibelezett televíziók, kannák, ülőgarnitúra és bomló állattetemek. A tanyáktól 50 méterre rendőrautó állt az úton. – Mostanában mindig kint vannak a rendőrök, mert sok határsértő bújik meg a téglagyár környékén – mondta Sztojkó Csilla. A házakig vezető út minőségével sincsenek megelégedve.
– Múltkor a kihívott mentőautónak annyi idejébe telt bejönni a kübeki úttól idáig, mint Szegedről a kübeki útig. Ha két napig egyfolytában esik, nem lehet megközelíteni az otthonainkat. Volt olyan, hogy a beteget nekünk kellett kicipelni a főútig. Sok a fiatal, de olyan is él itt, aki rákos, illetve akinek levágták az egyik lábát. Szeretnénk emberibb körülményeket, de mindenhol falakba ütközünk – magyarázta csalódottan a fiatalasszony.
Kiss Gábor Gergő, delmagyar.hu
