Miért hárítja át a szegedi önkormányzat a kertvárosiakra a csatornatisztítást, ha azt a belvárosban a vízmű elvégzi? – érdeklődött szőregi olvasónk. Utánanéztünk.
Szőreg új önkormányzati képviselője tavaly egyértelműen a telektulajdonosokra hárította a telekhatár és az úttest közötti terület rendben tartását, beleértve a csapadékvíz elvezetésére szolgáló árkok és átereszek karbantartását is. Egy 1986-os rendeletre hivatkozott – írta Vörös Imre olvasónk.
– A rendeletet felülírta több változás, mint például az a nyomós érv, hogy a belváros fedett csapadékvízrendszerét a vízmű tartja rendben. Ennek fejében tudtommal az ott lakók nem fizetnek külön díjat, mert az benne van a vízszámlában.
Kósa János, a polgármesteri hivatal városüzemeltetési irodájának osztályvezetője elmondta: a kérdést valóban a többször módosított 1986-os rendelet, valamint a helyi építési szabályzat rendezi. Eszerint a tulajdonos kötelezettsége az ingatlan előtti járdaszakasz, annak hiányában az ingatlantól mért egyméteres sáv, valamint a járda és az út közötti terület tisztán tartása. Idetartozik például a fűnyírás is, amit az önkormányzat építési szabályzata ír elő.
A lakosságot terhelő karbantartási kötelezettség nem vonatkozhat a csapadékvíz-elvezető hálózatra, és különösen nem az egyes – általában árammal működő – gépészeti berendezésekre (például átemelő). Az átereszek esetében szintén nem feladat az olyan műtárgy tisztán tartása, amely a lakosság egyszerű eszközeivel nem takarítható.
A csapadékvízrendszer üzemeltetője a vízmű, amely éves rendszerességgel lenyírja a füvet a nyílt árkokban. Ha nem tisztíthatók az átereszek, akkor jelezni kell a vízmű hibabejelentőjén vagy az önkormányzatnál, és a vízmű magasnyomású géppel kitakarítja. A víziközműtörvény 2012-es bevezetése óta a lakosság csak a vízszolgáltatásért és zártrendszerű csatornáért fizet.
Dombai Tünde, delmagyar.hu
