Számos tankönyvvel, módszerrel tanulnak olvasni az általános iskolák elsősei. Az általunk megkérdezett pedagógusok a szótagoló metódus hívei. Nemzetközi felmérések szerint minden negyedik-ötödik magyar fiatal funkcionális analfabéta.
A karácsonyi képeslapokat már maguk írják és olvassák azok az elsősök, akik közel egy hónapja ismerkednek a betűvetéssel és az olvasással.
Melyik a leghatékonyabb olvasástanulási stratégia? – érdeklődtünk szegedi pedagógusoktól. Számos módszer létezik – hiszen a tanítók számára ez az egyik legnehezebb és legfontosabb feladat –, a legtöbbhöz önálló tankönyv társul.
A szóképes (globális) metódus azon alapul, hogy a gyermek először a szó egészét figyeli meg, amiből korábbi tapasztalatait felhasználva következtet a szó jelentésére, a szavak egészének olvasását tanulja meg. Ezután kezdődik a szavak hangokra, betűkre bontása, az elemek megfelelő sorrendbe való összerakása. A Lovász Gabriella-féle intenzív-kombinált módszerben a betűket csoportosítva tanulják, ezek szintetizálásával állítják elő a szavakat, amelyeket azután mint alakzatokat sokszor ismételve rögzítenek. A pálcikamódszerben kezdetben olyan alapszavakat tanulnak a gyermekek, amelyeket egyenes vonalakból álló betűk alkotnak, így ezeket pálcikákból ki tudják rakni. Az így sorra vett szóképeket olvassák, betűnként elemzik, majd leírják.
Az általunk megkérdezett pedagógusok a betűtanító, az írással párhuzamos elemző-hangoztató módszer hívei.
– A 3 betűs szavakkal már boldogulnak a gyerekek egy hónap alatt. Szótagolunk, eltapsoljuk a szavakat, egy szótag: egy taps – hallottuk Dávidné Szabó Évától, a Rókusi Általános Iskola tanárától, aki 25 év tapasztalatával állítja: mindegyik módszernek megvan az előnye. A lényeg: meg kell szerettetni az olvasást a gyerekekkel.
A szótagoló módszert alkalmazza a szőregi Kossuth Lajos Általános Iskola tanítója, Tarjánné Kádár Piroska is. – Előbb a hangokat kell megismerni, aztán a betűket. Ez úgynevezett késleltetett módszer, hosszabb előkészítést igényel. Hangokból szavak lesznek, azokból mondatok. Próbáltam a Lovász-féle szóképes módszert, de az ezzel tanulóknál gyengébb helyesírást tapasztaltam – fogalmazott.
Kollégája, Erdélyi Mariann óráján házat, biciklit és gesztenyét láttunk a táblán. – Először helyre kell tenni a hangokat, törjük, szótagoljuk a szavakat: gesz-te-nye. Azután kötjük a képhez a betűt – mondta, kiemelve a szövegértés fontosságát. Ezért amint a nebulók képesek lesznek rá, rövid magyar népmeséket olvasnak.
Funkcionális analfabéta a felnőttek harmada
Minden negyedik-ötödik magyar fiatal funkcionális analfabéta – derül ki a nemzetközi felmérésekből. Az arány a felnőttek körében sem jobb – nagyjából harmaduk számít alacsony olvasási képességűnek. A funkcionális analfabéták közül kerülnek ki a tartósan inaktívak, kétszer akkora eséllyel vesztik el a munkájukat, mint a közepesen vagy jól olvasók, illetve jellemzően ők a leginkább befolyásolhatók közösségi és politikai szinten – hívta fel a figyelmet Peter Schneck, az International Board on Books for Young People nevű szervezet elnöke egy budapesti olvasáskongresszuson. A kutatásokból az is kiderül, hogy a szülők iskolai végzettsége nagyban meghatározza az írás, olvasás és számolás alapvető képességét. Vannak olyanok, akiknek az átlagosnál nagyobb erőfeszítést igényel, és sok kínlódást okozhat az olvasás elsajátítása. Ők a diszlexiás gyerekek – a magyar iskolások 5–7 százaléka. Lassan olvasnak, összetévesztenek, felcserélnek vagy kihagynak betűket, szótagokat, és ez megnehezíti az olvasott szöveg megértését. A diszlexia gyakran társul írászavarral (diszgráfia) vagy számolási nehézséggel (diszkalkulia).
