101 éve hunyt el Kálmány Lajos katolikus pap, európai hírű tudós, korának egyik legjelentősebb magyar folkloristája. Koszorúzással és honismereti, néprajzi pályázat eredményhirdetésével elevenítették fel munkásságát.
Tizedik alkalommal emlékezett meg Kálmány Lajosra csütörtök este a szőregi plébánián a Szőregi Baráti Társaság és a Szőregi Gazdakör. Rózsavölgyi József a koszorúzás előtt kiemelte, nemcsak a legnagyobb magyar folkloristára, hanem a nyáron elhunyt Péter László professzorra is emlékeznek, hiszen több könyvében is méltatta Kálmány Lajos munkásságát, írásaival tett azért, hogy fennmaradjon a néprajzkutató neve.
A kegyelet lerovása után Miklós Péter történész tartott előadást. Mint mondta, 101 éve hunyt el Kálmány Lajos katolikus pap, európai hírű tudós, korának egyik legjelentősebb magyar folkloristája, Móra Ferenc szavaival „az utolsó magyar sámán”.
– Élete végéig gyűjtötte a magyar népköltészet és balladavilág gyöngyszemeit, fáradhatatlanul kutatta a magyar néplélek titkait. Utolsó éveiben már teljes magányban élt, és olyan nyomorúságban, hogy szeged-alsóvárosi iskolás gyerekek kimaradt füzetlapjait és irkáit vette meg és azokra jegyzetelt – tette hozzá. Miklós Péter emlékeztetett: segédlelkészként Csanád, Arad, Temes és Torontál vármegyék számos kisebb-nagyobb településén szolgált Kálmány Lajos, aki nem ijedt meg a fizikai munkától, csanádpalotai lelkészként maga művelte a plébánia földjét.
A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszéke a Kálmány Lajos emlékév részeként honismereti-néprajzi pályázatot hirdetett. A Generációk értékei elnevezésű pályázatot másodszorra írták ki, míg tavaly csak középiskolásoknak és saját gyűjtés alapján írásos munkákat kértek, addig idén a korosztályt is tágították.
– A nem néprajzos végzettséggel rendelkező diplomások vagy nem diplomások is pályázhattak, nemcsak írásos formában, hanem fotóesszével is – hangsúlyozta Simon András tanszékvezető.
Megtudtuk Kálmány Lajossal kapcsolatos pályázat ugyan nem érkezett, ám nem csak Szegedről és a megyéből jöttek dolgozatok, a határon túlról is érkezett kettő. Főképpen szokásokról, ünnepekről szóltak, az egyik fotós esszé a néptánchoz kapcsolódott, volt olyan téma ami gazdasági-társadalmi témakör ölelt fel. A tanszékvezető elmondta, hét pályázat érkezett, mindegyiket elismerték. Az eredményhirdetés követően a díjazottak bemutatták pályázatukat, majd Szegeden tettek egy sétát, Alsóvárost, a ferences templom és kolostort és a napsugaras házakat mutatták meg nekik.
Hajó Edina, Kiss Anna, delmagyar.hu
Borítókép: Kálmány Lajos emléktáblája a szőregi plébánia falán
