Akár egy kertészeti prospektus, telis tele van különleges virágokkal Dobó Gézáné (88) kertje.

Egész évben nyílik nála valamelyik szépség. Csak rózsából kilencven tövet nevel, három angol futórózsa pompázik nála különféle színekben, és mutat számtalan liliomot, dáliát, a vinka szinte rábuggyan a kerti útra. A virágoskertnek messziről a csodájára járnak.

– Tanyán éltünk, örökké volt virágom, de nem abból éltem, földet műveltem a gyereknevelés mellett. Magamtól tanultam, hogy kell bánni a virágokkal – meséli Jolika. – A hetvenes évektől a rengeteg dolgom mellett a szőregi dísznövény szövetkezet tagja lettem, volt olyan nyár, amikor 80 ezer tulipánhagymát adtam le. A tulipánokat meg kocsiszámra hordták tőlem. Semmi nem volt olyan jövedelmező, mint a virág, abból építettük a házunkat a faluban. 1990-ben depressziós lettem, klinikáról klinikára jártam, majd az itteni szociális otthonba kerültem, de csak két éjszakát töltöttem bent. Elgondolkodtam, hogy kórház, klinika nem használt, ez sem fog, inkább hazamentem, és rózsákat hozattam, az segített. Utána tulipánokat, liliomokat. Ha nem érzem jól magam, kijövök a kertbe, és mintha újjászületnék.Az asszony derült arccal, átszellemülve magyaráz, büszke a császárfájára, reméli, tavasszal virággal hálálja meg a gondoskodást. Dupla virágú trombitafája is szereti a helyét, a futó klematisza több színben virít, születésnapjára pedig liliomfát kért. A teraszon télikertben telelteti át azokat a növényeit, amelyek nem bírják a fagyokat. Amikor a különlegességek árát hozzuk szóba, Jolika csak mosolyog: a gyógyszer több pénzbe kerülne.

delmagyar.hu