A szőregi iskola diákjai zenés előadással tisztelegtek a településrész 1956-os megemlékezésén, majd megkoszorúzták a Földesi Tibor emléktábláját.
A szőregi művelődési házban a Kossuth Lajos Általános Iskola végzősei és az énekkar közösen egy zenés-verses produkcióval adóztak a forradalom emléke előtt, majd az események egyik résztvevője, Pusztai Éva emlékezett a 1956-ra.
„Akkoriban nagyon sok korlátja volt egy egyetemistának, nem úgy, mint most, az 50-es évek közepére rengeteg feszültség gyűlt fel bennünk” – idézte fel a korabeli valóságot a szónok, aki 1956-ban harmadéves vegyészhallgató volt. Kiemelte, éppen ezért indult el nagy mozgolódás, mikor cédulák jártak körbe kézről kézre, egy olyan spontán gyűlést hirdetve, ahol az egyetemisták problémáiról lesz szó. Felidézte, hogy az október 16-i ülésen alakult meg egy új diákszövetség, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ), ami a követelések közé már politikai célokat is megfogalmazott, így lehetett, hogy az orosz nyelv fakultatívvá tétele mellett az orosz csapatok kivonását is belefoglalták. Pusztai Éva elmondta, rendes gyűlésen elfogadták azt a 12 pontos nyilatkozatot, amit küldöttek vittek szét az ország többi egyetemére, így a budapesti 22-i műegyetemi gyűlésre is, amit másnap egy felvonulás követett, majd kitört a forradalom. A megmozdulások egykori szemtanúja, résztvevője másfél évet ült a megtorlások következtében.
A megható megemlékezés után a résztvevők a Hősök terére vonultak, ahol megkoszorúzták a szőregi mártír, Földesi Tibor emléktábláját. A mártír Szegeden az ÁVH-laktanyából vitte be a városba a rádiót, később ezzel indokolták halálos ítéletét. Az emigrálásból Kádár 1957-es amnesztiaígérete miatt tért vissza családjához, de elfogták, majd 1958-ban kivégezték. Emléktáblájánál a családja mellett az önkormányzat részéről Rózsavölgyi József városrészi képviselő, az iskola képviseletében Kecse-Nagyné Bánki Zsuzsa és Sipos Dóra, illetve több civil szervezet helyezett el koszorúkat.
Dobó Csaba, szegedma.hu
