Milliószámra szállingózó rózsaszirmok illatától bódító a levegő, türelmetlenül fickándoznak a virággal borított hintók, kocsik előtt a lovak. Szőreg, illetve a Tisza-Maros szöge immár hatodszor rendezte meg a rózsaünnepet. A virágkertészek keze alól kikerülő nemes növény egy-két hónap múlva felkerül a hungaricumok listájára.
Most már elmondhatjuk, büszkélkedett Botka László, Szeged polgármestere, hogy a szőregi rózsaünnep túlterjeszkedett a Tisza-menti város határain és országos fesztivállá vált.
Az Európai Unióban – hangsúlyozta Szeged első embere – az lehet sikeres, akinek egyedülálló tudás van a birtokában. Márpedig a mintegy másfél évszázados hagyományokkal bíró rózsatermesztési kultúra a Tisza-Maros szögben Botka szerint ilyen magyar unikum. Ezt hivatalosan is igyekszik elismertetni Szeged, illetve Szőreg – mondta a térség országgyűlési képviselője Újhelyi István. Így a szőregi rózsatő egy-két hónapon belül felkerül a hungaricumok listájára. A térségben nevelik a magyarországi rózsatövek 98 százalékát, a Maros hordalékával dúsított földeken évente 2,5-3 millió tő nő ki – ezek oroszlánrésze azonban nem a hazai piacokra, hanem a nyugat-európaiakra kerül. A magyar termelőktől mintegy 80 forintos áron átvett rózsatövek az unió államaiban, például Franciaországban körülbelül 2 euróért (mintegy 520 forint)találnak gazdára.
A ValóVilág sztárjának, Miló szülőfalujának határában, Deszken mintegy 750 ezer rózsabokor borul virágba. Igaz, maga a rózsa szerves trágyaként hasznosul, a külföldi vásárlók csupán az ő igényeik szerint nemesített tövekre tartanak igényt. (A külföldi társaságok egyébként olyannyira titkolják az általuk megrendelt egyedi fajtájú rózsákat, hogy azokat, amelyeket nem vesznek át, tűzre vettetik a termelőkkel. Most a sláger Franciaországban az úgynevezett Pur Caprice, egy színeváltó rózsa, melynek bimbója sárgás-vörös színekben pompázva feslik ki, miután jobban kinyílik, rózsaszín-fehérben játszik, majd végül, miután minden szirmát kibontotta, zöldes árnyalatokat produkál.
Persze a rózsatermesztés nem csak a szépségről szól, hanem a kőkemény munkáról is. Egy nemesített rózsatő piacra dobását kétévnyi „robot” előzi meg.
Nem véletlen, hogy az idei év rózsakirálynőjének megválasztásakor nem csupán Máder Mónika szépsége volt a döntő. A 31 éves hölgy 18 éve szemez rózsát, s egy nap háromezer tövet képes „megnemesíteni”. Az ünnep azonban persze már nem a munkáról szólt, leginkább egy hatalmas falusi lakodalomra hasonlított, a virágdíszben pompázó kocsikról millió számra hullott a rózsaszirom a fesztivál vendégeinek fejére, akik oly lelkesen követelték a rózsaszálakat a szekéren ülőktől, mintha életükben alig-alig találkoztak volna az illatozó növénnyel. (Az ünnepen egyébként 130 ezer, a budapesti virágárusoknál mintegy 600-800 forintért kapható rózsaszálat használtak el, többek között a kocsik feldíszítésére, illetve a látogatók megajándékozására.)
A fesztiválon „tombolt az össznépi öröm”, igaz, olykor kisebb incidensekre is sor került, például az a két csődör, amely azt a kocsit húzta, ahol a Népszava újságírója is utazott, megbokrosodott és vadul ágaskodni kezdett. Sárlik (tüzel) az előttünk lévő kanca, magyarázta a hajtó, hogy nem mindenkit a rózsaillat bódított el.
