Az ortodox karácsonyt a pravoszlávok, nálunk elsősorban a szerb és román közösségek tartják. Vegyes házasságú családokban – a gyerekek legnagyobb örömére – két karácsonyt ünnepelnek.

Nem december 24-én, mint a katolikusok, hanem január 6-án és az azt követő két napon tartják az ortodox, azaz pravoszláv karácsonyt. Az ünnepkört 40 napos böjt vezeti be, minden zsíros étel fogyasztásától tartózkodnak, csak növényi olajjal főznek; tésztát, halat, babot és különböző szemes terményeket ehetnek – tudtuk meg Pavle Kaplanesperestől, aki azt is elmondta: természetesen őrzi a hagyományokat, és ebben a szellemben neveli három gyermekét.
Szenteste napján a családfő kimegy az erdőbe fiatal tölgyfaágért, amelyet este bevisz a házba. Mézzel bekeni, búzaszemekkel meghinti – e régi pogány rituálé manapság a gyermek Jézust szimbolizálja, a karácsonyi ünnepek kezdetét jelzi. Régebben ez akkora fadarab volt, hogy még a karácsonyestét követő napon is égett, s a közös tűz körül gyűlt össze a família. Az égő tölgyfa Krisztus szeretetére, annak melegségére emlékezteti az embereket.

Öt órakor a harang megszólalása jelzi a szenteste kezdetét, ekkor a családfő – a jászolt jelképezve – szalmát visz a lakás helyiségeibe, jelezve: készek Jézus Krisztust a házukba fogadni. Ezen a napon dalolják el először a „Rozsdesztvót”, az ünnepi istentisztelet fő énekét.

A karácsony elengedhetetlen kelléke a rituális ételnek számító, kör alakú fonott kalács, amelyet a bőség szimbólumaival díszítenek. A másik jellegzetes eledel a csesznica, amely többféleképpen készülhet, de a szerencsét hozó pénz – aki megtalálja, arra mosolyog Fortuna – nem maradhat ki belőle. Gyakran fogyasztanak darált főtt búzát cukorral, dióval, fahéjjal, mazsolával és citrommal ízesítve, főtt mandulával díszítve. Szenteste a gyerekek öt-hat fős csoportokban elmennek kóringyálni, s a házaknál karácsonyi dalokat és mondókákat adnak elő. Némely szerb falvakban még ma is él a házról házra járó betlehemezés szokása. Az ünnep első és második napján – január 7. és 8. – már nem böjtös étel kerül az asztalra, hanem pecsenye. Érdekesség, hogy a vegyes házasságú családokban mindkét karácsonyt megtartják – a gyerkőcök legnagyobb örömére.

A szerbeknél eredetileg nem állítottak karácsonyfát, és az ajándékozás sem volt divat, viszont minden vendéget szívesen láttak, látnak a háznál. A hagyomány szerint úgy köszöntik egymást: Hrisztos se rodi – Krisztus megszületett, erre a válasz: Vo istinu rodi – Valóban megszületett.

[…]

Imre Péter, delmagyar.hu