Nem keresztelik át az Engels utcát Földesi Tibor utcára Szőregen. Az ötvenhatos szegedi forradalmárt 1958-ban végezték ki. Halálának 50. évfordulója adta az apropót, gyűjtöttek aláírásokat az átnevezés mellett és ellen.
Végül nem döntött a városi közgyűlés, mert a javaslattevő Szabó László visszavonta indítványát. Az utca lakói nem akarnak macerát az átkereszteléssel. A családnak elege van a politikából.
Januárban, Földesi Tibor halálának 50. évfordulóján vetette fel a szőregi Csodaszarvas Polgári Kör, hogy az Engels utca a jövőben a szőregi születésű ötvenhatos mártír nevét viselje. Míg a polgári körösök az átkeresztelés mellett, addig az Engels utca lakói az átnevezés ellen gyűjtöttek aláírásokat. A Szőreg határában lévő háromszáz méteres utca huszonnégy házában 69-en laknak. A tiltakozó ívet 35-en írták alá, s jutatták el Iványi Aurél MSZP-s szőregi önkormányzati képviselőhöz, aki a részönkormányzat elé vitte a kérdést. Elmondása szerint a tíztagú testület egyhangúlag utasította el az utcanév-változtatást. Ekkor már nem csupán a hivatalos fórumokon, de lapunk hasábjain is vita folyt az átkeresztelésről, amit felkarolt a fideszes Szabó László, aki egyéni képviselői indítványt nyújtott be a városi közgyűlésnek.
A testület pénteken nyílt ülésből zárt ülésbe tette át a témát. Erre azért volt szükség, mert a héttagú utcanévadó bizottság – amelynek Szabó az elnöke – „Földesi személyében olyan mozzanatokat tárt fel, amelyek megfontolásra késztetnek”, s nem akarták a családot kényelmetlen helyzetbe hozni. Földesinek él még a felesége, lánya és fia. Az utcanévadó bizottság ülésén – amelyen hárman vettek részt (Firbás Zoltán mérnök, Gaskó Béla muzeológus, Juhász Antal nyugdíjas néprajzos), Szabó nem jelent meg – ketten úgy szavaztak, maradjon Engels az utca neve.
A pénteki közgyűlésen Szabó László visszavonta indítványát, mert – ahogy lapunknak fogalmazott – méltatlannak tartotta a vitát, s úgy érezte, ideológiai háborút indítottak Földesi ellen. Így nem szavazott a testület az utcanév-változtatásról.
Földesi Tibor emléktábláját 1995-ben avatták fel a szőregi Hősök terén. A család korábban az ötvenhatos pártrendezvények előtt egy órával gyújtott gyertyát és emlékezett a férjre és édesapára. Az ötvenéves évfordulón viszont, eleget téve a meghívásnak, ott voltak az MSZP és a Fidesz rendezvényén is. – Többet azonban nem megyünk, mert elegünk van a politikából – kommentálta a történteket a szőregi mártír lánya, Földesi Katalin, aki sértőnek tartja, hogy apja múltjában vájkálnak. A család kéri Botka László polgármestertől, hogy töröljék a napirendről a témát. „Megvagyunk anélkül is, hogy édesapánkról utcát nevezzenek el.”
Szabó László szerint Földesi múltjában nem talált fekete pöttyöt a bizottság, „csak sejtetés volt, semmi konkrétum.” A téma szakértője, Révész Béla egyetemi oktató elmondta, Földesit nem szervezte be az államvédelem, sőt őt figyelték. Németországban kapcsolatba került egy emigráns szervezettel, amelynek megbízásából ’56 decemberében visszatért, hogy jelentést készítsen a Magyarországon tartózkodó szovjet katonai erőkről. A feladatot azonban nem tudta teljesíteni, mivel kereste a rendőrség, így visszatért az NSZK-ba. Miután – a bírósági iratok tanúsága szerint – az amerikai hírszerzés Németországban kiképezte, 1957-ben újra Magyarországra küldték. Amikor átlépte a határt, letartóztatták, és tíz hónapra rá kivégezték.
Az Engels utca hangja
– Akkor sem kellene megváltoztatni az utca nevét, ha térítésmentesen írják át a papírjainkat, mert úgy is sok vele a macera. Nevezzék el a Gyár utcát Földesi Tiborról, ott áll a szülőháza – mondta az Engels utcában lakó Adamikné Szalai Erzsébet és Dékány Lászlóné. Pálinkó Jánosnak viszont elege van Engelsből, szerinte Földesi megérdemelné, hogy az ő nevét viselje az utca.
Földesi Tibor
A szőregi villanyszerelő az 1956-os forradalomban tagja volt a szegedi forradalmi bizottmánynak. Neki jutott az a feladat, hogy leszerelje a nyugati rádióadások zavarására telepített adókat. Az oroszok bejövetele után fegyvereket szerzett az ellenállók számára. A forradalom leverése után Németországba menekült, de titokban kétszer is hazajött. 1957 márciusában elfogták a határon. Börtönbe került, és első fokon 15 évet kapott, amit másodfokon halálbüntetésre súlyosbítottak. 1958. január 31-én végezték ki Budapesten, a 301-es parcellában nyugszik.
Friedrich Engels
A német filozófus 1848-ban alapította meg Marxszal a Kommunisták Szövetségét. Még abban az évben közösen megírták a Kommunista Kiáltványt, amiben megfogalmazták az osztályharcra vonatkozó elméletüket. Engels főbb művei: az Anti-Dühring, A természet dialektikája, A család, a magántulajdon és az állam eredete. Marx halála után feldolgozta és kiadta A tőke II. és III. kötetét. Részt vett az I. és a II. Internacionálé megalapításában, és szervezte a nemzetközi munkásmozgalmat. 1895. augusztus 5-én hunyt el Londonban.
delmagyar.hu, 2008. április 16.
