Szegeden, Szőregen és Tiszaszigeten jártak a hungarikum vetélkedő általános iskolás és középiskolás kategóriájának győztes csapatai. A Pick múzeuma mellett a szőregi rózsaföldekre látogattak el, ahol megmutatták nekik, hogy milyen töveket keresnek az egész világon. A fiatalokat elkísérték az érintett államtitkárság munkatársai, s Lezsák Sándor, a hungarikumok rendszerének ötletgazdája, kidolgozója.
A Dél-Dunántúlról érkeztek a Kárpát-medencei Hungarikum vetélkedő győztesei Szegedre és környékére. A vetélkedő fődíja egy kétnapos kirándulás volt, az általános iskolások között egy gyulai intézmény csapata, a középiskolások kategóriájában pedig egy székesfehérvári kollégium csapata győzedelmeskedett a Parlamentben rendezett döntőben. A fiatalokat elkísérték a hungarikumokért felelős államtitkárság munkatársai, valamint Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke.
A csoport meglátogatta a Pick-múzeumot, a cég a Hungaricum Klub tagja, téliszalámija pedig a hungarikumok közé tartozik. Ezt követően vették az útjukat Szőreg felé, majd álltak meg a tiszaszigeti rózsaföldeknél.
„Elsősorban a rózsatövet és nem magát a virágot exportáljuk. Szőregen és környékén olyan talajszerkezet található, amelynek tápanyag gazdagsága miatt a tövek erősek lesznek. A rózsát három évig gondozzák, először elvetik a magot, ebből lesz a vadrózsa, a következő esztendőben beszemzik, s végül az utolsó évben kivehetik a tövet” – magyarázta Rózsavölgyi József szegedi önkormányzati képviselő az országot bejáróknak. Lezsák külön rákérdezett, hogy miért vannak most mégis Tiszaszigeten, s nem Szőregen, a válaszból kiderült, hogy az eredetvédett földek átnyúlnak idáig, a minőségét annak köszönhetik, hogy ezek korábban ártéri területek voltak, ma is néhány kilométerre található a Tisza.
„1967-ben jött létre a szövetkezet, 2011-ben termelői csoporttá alakult. A vasút közelsége miatt a kezdetektől fogva külföldre is szállítunk, már ötven évvel ezelőtt Ausztriába vittünk árut” – árulta el a vendégeknek Gálné Bakos Hajnalka, a szövetkezet főkönyvelője. 1992 óta önálló exportjoggal rendelkezik a Szőregi Virág-Dísznövény ÁFÉSZ, azóta a világ minden országába exportálnak, beleértve Kínát és az arab államokat. Főbb piacaik közé sorolható Franciaország, Németország, Oroszország. Súlyos csapást jelentett számukra a keleti embargó 2013-ban, emiatt 30-40 százalékkal kevesebben foglalkoznak ma rózsával, jelenleg 120-160 család megélhetéséhez járul hozzá a szép növény – elsősorban mellékállásként. Megkönnyítette a helyzetüket, hogy Moszkva azóta lehetővé tette, hogy közvetlenül szállítsanak hozzájuk. Törekednek arra, hogy versenyben maradjanak a vetélytársakkal megküzdve. Francia, német, dán nemesítőkkel dolgoznak, nagyon népszerűek az illatos rózsáik. Kiskereskedelmi tevékenységet is folytatnak, interneten is lehet akár néhány tövet is rendelni tőlük. A szegedi városatya hozzátette, újdonság a konténeres rózsa, amelyet egész évben ki lehet ültetni a kertbe, míg korábban ezt csak tavasszal és ősszel lehetett megtenni.
Az uniós eredetvédelem alá tartozó szőregi rózsatőhöz kapcsolódó napokról Rózsavölgyi József beszélt a résztvevőknek. Összekapcsolták a Szőregi Rózsaünnepet a hungarikumok bemutatásával, termelői piaccal, a kilátogatók kóstolhattak kolbászt, mézet és más termékeket, így gazdagabb élményekkel térhettek haza.
Rózsavölgyi József egy könyvcsomaggal ajándékozta meg az országgyűlés alelnökét, amelynek kötetei Szeged és Szőreg helytörténetéből elevenítenek fel részleteket. Lezsák Sándor a hungarikumokért felelős államtitkárság jelen lévő munkatársainak külön felhívta a figyelmet az elhangzottakra. Reméli, hogy a most hallottakat később fel tudják használni. Ő is fontosnak tartja a szőregi rózsát, sőt kertjébe ültetett is ki a településről származó töveket.
Tóth Marcell, szegedma.hu
