Egy tucat helyszínt jelöltek ki 1997 óra a Szőregen létesítendő hulladékudvar helyszínéül. A Palackozó utca Magyar utcai csomópontjában az iparterület bejárójába tervezett létesítménynek jogerős építési engedélye van. Most a lakosok véleményét kérik ki az ügyben, és amennyiben nem támogatják azt, Szeged-Szőreg ismételten hulladékudvar nélkül marad.
A szelektív hulladékszállítás, a lom és zöldhulladék szállítás háztartásokhoz közeli átadása valamint az illegális hulladéklerakás feleslegessé tétele érdekében a Nyugat-Európai példáknak megfelelően, Szegeden és a környező 32 településen a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. hulladékudvar-hálózat megvalósítására vonatkozó programot dolgozott ki a 90-es évek végén. A társaság ügyvezetője, Makrai László arról tájékoztatott, hogy figyelembe véve a szegedi ingatlanok darabszámát 10 hulladékudvar kialakítását tervezték megvalósítani, melyből létrehozni csupán 8 darabot tudtak, Szőregen és Újszegeden eddig ugyanis ez nem történt meg. A közelben lakó szűk kisebbség ugyanis mindkét városrészben vélt kifogásaik miatt akadályozták meg a városrész túlnyomó többsége igényeinek kielégítését.
Ahogy megírtuk, elsősorban lomhulladékokkal és az építésből, bontásból visszamaradt hulladékokkal keresik fel a hulladékudvarokat, a tavaszi időszakban pedig a komposztálható hulladékból szállítanak nagyobb mennyiséget a kijelölt helyekre. Azt is érdemes tudni, hogy a hulladékudvar létesítése és használata szigorú szabályokhoz kötött. A területnek 40% parkosított zöldterülettel kell rendelkeznie. Csak magánszemélyek vihetnek, kizárólag szétválogatott hulladékot, lakossági eredetű, háztartási mennyiségű, valamint a szervezett közszolgáltatásba nem kerülő, egyéb szilárd hulladékot. „A működő hulladékudvarokkal kapcsolatban panasz nem jellemző. A helyben lakók hamar megszeretik, otthonosan jönnek, mozognak bent és baráti, ismerősi viszonyban vannak az általában helyben lakó udvaros kollégával. Számunkra az udvar nem létkérdés, a helyben lakóknak szeretnénk vele kedvezni. A felmerülő jelentős üzemeltetési költségei ellenére szolgáltatásfejlesztés nem állhat meg.” – mondta Makrai.
Döntés két évtizede nincs, és ellenzők mindig vannak
Szőregen 2009-ben egy a központból a Csorda járáson keresztül megközelíthető, magánkézben lévő mezőgazdasági terület is szóba került, mint lehetséges helyszín. 2012-ben pedig arról írtunk, hogy egy nyugalmazott ügyvéd kezdeményezésére aláírásgyűjtés is zajlott, amely keretében több mint 800-an támogatták, hogy a Magyar utca végében található volt palackozó területén hozzák létre a hulladékudvart. Rózsavölgyi József négy évvel ezelőtt még a körzet fideszes önkormányzati képviselőjeként állt ki a beruházás mellett, támogatta az akkori aláírásgyűjtést is. Kérdésünkre elmondta, mindig lesznek olyanok, akik elleneznek egy-egy beruházást, hiszen nincs olyan fejlesztés, ami mindenkinek tetszene. A Fidesz-L.É.T.-es politikus emlékeztetett, hogy még az előző ciklusban megvásárolták a Magyar, Palackozó és Gyár utcák által határolt területet, de nemcsak erre, hanem a terveztetésre és az engedélyeztetésre is milliókat költöttek eddig. „Ez egy hatályos építési engedéllyel rendelkező hulladékudvar, amit meg kell építeni! Erről évekkel ezelőtt kikértük a helybéliek véleményét és 800 aláírást gyűjtöttünk három nap alatt, amiből kiderült, hogy szeretné a lakosság a beruházást” – magyarázta Rózsavölgyi miközben a tervdokumentációkat mutatta meg. Hozzátette, a szerb temető mögötti terület is felmerült már az előző ciklusban, mint helyszín, ám akkor a helyi szerbek tiltakoztak ez ellen, legutóbb pedig nem válaszoltak az ez irányú megkeresésre.
A szőregiek április 8-áig nyilváníthatnak véleményt, a hozzájuk eljuttatott kérdőívvel kapcsolatban Gyovai József portálunknak elmondta, elfogadhatatlan számára, hogy a körzet képviselője, Berkesi Ottó a szavazással ráugraszt négyezer embert arra a kilencven lakóra, akiket közvetlenül érint a hulladékudvar. „Szét fognak túrni mindent az új tervek szerint, tudomásul kellene venni, hogy az egy lakóövezet. Éppen ezért pertársaságot alakítunk, és megtámadjuk az építési engedélyt” – hangsúlyozta a férfi. Erről egyébként egy nyilatkozatot is megfogalmaztak egy utcai fórumon, amit a környékbeliek aláírtak, míg a dokumentumot Berkesi eljuttatta Botka László polgármesterhez. A témáról utcafórumot is tartottak, amelyen a körzet DK-s önkormányzati képviselője megerősítette korábbi véleményét, hogy a kijelölt helyszínek közül a Magyar, Palackozó és Gyár utcák által határolt terület az eddigi legrosszabb, és valóban sérülnek az ott lakók érdekei. Berkesi Ottó ezzel együtt úgy értékelte, hogy a kialakult helyzetben más helyszínen nem lehet megvalósítani a zöldudvart, így aközött választhatnak a szőregiek, hogy felépítik vagy pedig esetleg sosem lesz a városrészben hulladékudvar. Az ellenérvek sorába tartozik, hogy a Magyar utca túloldalán lakó nem közvetlen szomszéd nem kívánja a konyhaablakából látni a konténereket. A szomszédos lakó pedig félti a közterületre ültetett 6 szilva és 1 diófáját, melyek az útépítés áldozatul esnének. Egy szőregi asszony pedig arról számolt be portálunknak, hogy nem mindenki kapta meg a kérdőívet, ikerházuknál a postaládában mindössze egyetlen tájékoztatót és szavazólapot találtak, holott négy felnőtt is véleményt nyilváníthatna a beruházásról.
50 millióból 2017 elejére épülhet meg a hulladékudvar
Makrai László kérdésünkre elmondta, a szőregi hulladékudvar megvalósításának előkészítése 2012-ben kezdődött meg. „A Palackozó utca Magyar utcai csomópontjában fekvő terület ipari, barnamezős jellege, ipari üzemekkel való benépesülése, közműellátottsága és zónabesorolása igen alkalmas helyszínt biztosított a hulladékudvar megvalósítására. Az engedélyeztetési eljárás a szegedi önkormányzat jóváhagyását követően 2015 februárjában kezdődött, az építési engedély tavaly október végén jogerőre is emelkedett” – közölte a környezetgazdálkodási cég vezetője. Leszögezte, hogy lakossági fórumokon teljes körűen tájékoztatták a szőregieket a hulladékudvar működési sajátosságairól, amelyek és a szegedi többi udvar tapasztalatai alapján egyértelműen bizonyítható, hogy a létesítménynek a környező ingatlanok vonatkozásában nincs értékcsökkentő hatása, és nincs környezetvédelmi kockázata. „A hulladékudvar megépítése és útkapcsolatának biztosítása városrendezési szempontból is kívánatos, mivel ennek meghiúsulása konzerválná a mai igen elhanyagolt, rendezetlen és méltatlan viszonyokat, amelyek jellemzik a területet és aminek rendezése nélkülözhetetlen az iparterület teljes fogadórészének Magyar utcai méltó és rendezett bekötéséhez. A környék jelenleg egyáltalán nem mutat lakókörnyezeti arculatot. A terület több ipari üzemmel, valamint egyetlen magánszemély közvetlen szomszéddal határos, de ezen ingatlant is egy utcaszélesség választ el” – fűzte hozzá Makrai László.
Hangsúlyozta, hogy a létesítmény működése nem eredményez zavaró hatásokat, nincs jelentős zajártalma, és a szállítójárművek sem növelik a környék forgalmának sűrűségét, ugyanis egy iparterület kapujáról van szó. Az udvar zárt terület, személyzettel ellátott. Ezen felül kizárólag felügyelet mellett lehet ott a szelektált hulladékot fém konténerekbe helyezni térítésmentesen fajtánként, melyet nagy gyakorisággal rendszeresen elszállít a környezetgazdálkodási cég. Makrai László elmondta azt is, hogy a tervezett fejlesztés megközelítően 50 millió forintból valósulhat várhatóan 2017 év elejére, ám amennyiben a lakosság elveti az építési engedéllyel rendelkező beruházás tervét, akkor Szeged-Szőreg ismételten hulladékudvar nélkül marad.
A lakosok a kérdőíveket április 8-áig a polgármesteri hivatal szőregi kirendeltségén adhatják le a Szerb utca 21. szám alatt.
Varga Anna, szegedma.hu
Borítókép: Illusztráció. Fotó: Szegedi Környezetgazdálkodási NKft.
