150 ezer forintra is büntethetik a felelőtlen kutyatartókat az augusztus elsején életbe lépő új állatvédelmi kormányrendelet alapján. A kutyások szerint javulhat az ebtartás helyzete – ha nem is azonnal, de hosszú távon mindenképp.
Június közepén fogadta el a parlament az állatvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosítását. Újraszabályozták az állatvédelmi bírság mértékét, jövő januártól minden négy hónapnál idősebb kutyát kötelező mikrochippel ellátni. A rendelkezések zöme viszont már augusztus elsejétől hatályos: többek között a kutyák tartásáról szóló bekezdés, valamint az állatok elválaszthatóságát és a farokkurtítást szabályozó részek. Érdekesség: gömb alakú akváriumban immár nem lehet gerinces állatot tartani.
Augusztustól a 20 kilogramm alatti kutyákat legalább 10, a 20–40 kiló közöttieket legalább 15 négyzetméteren lehet tartani, ennél nehezebb ebeknek pedig minimum 20 négyzetméteres „lakhelyet” kell biztosítani. Hat hónaposnál fiatalabb kutyát tilos kikötni, a tilalom 2016-tól életkortól függetlenül minden ebre érvényes lesz. Az átmeneti időszakban pedig a kistestű kutyát 4, a közepeset 6, a nagytestűeket pedig 8 méternél rövidebb kötélre tilos kikötni. Megváltoznak az elválasztás szabályai is: kutya-, macska-, vadászgörénykölyköket 8 hetes korukig az anyjukkal kell tartani. Viszont újra engedélyezett a farokkurtítás, amennyiben azt a kutyus 7 napos koráig elvégzik.
– A felelős állattartásért módosították a kormányrendeletet – mondta lapunknak Seres Zoltán. Az Orpheus Országos Állatvédő és Természetbarát Közhasznú Egyesület elnöke kifejtette: a megfelelő tartás, a szökés megakadályozása is belekerült a rendeletbe. – Ha kiszökik a kutya, bírságolható lesz a gazda, ugyanis ő felelős az állatért. Ugyanez igaz arra az esetre is, ha kidobják az ebet, vagy megharap valakit – magyarázta Seres Zoltán. Mint fogalmazott, „Magyarországon sokkal több az állat, mint a felelős gazda”.
A változásokkal kapcsolatban az állatvédő egyesület elnöke megjegyezte: „Nemhogy chipet nem raknak a kutyába, az alapvető oltásokat sem adatják be nekik, amivel nemcsak az ebet, hanem a fertőzések, a férgesedés révén saját magukat is veszélyeztetik az állattartók”. Az új rendelet szerint az állatorvosoknak jelenteniük kell, ha jelöletlen kutyával találkoznak. – Számunkra még nem egyértelmű, hogy az állatok védelmében alkotott rendelet betartását ki fogja ellenőrizni. Az biztos, hogy 150 ezer forintos bírságra is számíthatnak a hanyag gazdák – fogalmazott Seres Zoltán, hozzátéve: a szigorodó szabályok többletterhet rónak az állatvédőkre is, mint mondta, a felelőtlen gazdák, félve a bírságtól, utcára tehetik egykori kedvencüket. – Hosszú távon hatásos lehet a szabályozás, több lesz a gondos állattartó.
– A kutyák hatalmas mozgásigényű állatok, lehet, hogy néhány ebnek jobb tartási körülményeket hoz az új rendelet, hozzáteszem: sajnos – fogalmazott Vajdáné Nemes Nagy Panka a kötelezően előírt minimális élettérrel kapcsolatban. A Szegedi Kutya Klub iskolavezetője szerint minden ebtartónak egyértelműnek és természetesnek kellene lennie, hogy sétáltatja és futtatja a kutyáját. – A mikrochip beültetése a központi adatbázisba regisztrálás nélkül semmit sem ér – emlékeztetett az oktató, hozzátéve: az új szabályozás kötelezi az állatorvosokat az adatbázisba való felvételre. – Ha a gazdák megfelelően szocializálnák kedvencüket, figyelembe vennék a kutyák igényeit, sok balesetet elkerülhetnénk – mondta.
– Eddig is volt megfelelő méretű kennelünk, minket szinte nem is érint a változás – kommentál Robár János. A komondorokat tenyésztő szegedi férfi szerint „emberfüggő, hogy javul-e a kutyatartás körülménye”.
Segesvári Csaba, delmagyar.hu
Borítókép: Illusztráció. nastya_gepp, pixabay.com
