Koszorúzás a szőregi csata emlékoszlopánál
Méltósággal emlékeztek meg Szegeden az 1849. október 6-án, Aradon kivégzett főtisztekről és a szabadságharc leverése utáni megtorlás valamennyi áldozatáról. Az ünnepségen megkoszorúzták a szőregi csata emlékművénél elhelyezett márványtáblát, amelyre az aradi hősök nevét vésték.
Negyvennyolcas indulókat játszott a fúvószenekar, amíg tegnap délután a szegedi Aradi vértanúk terén gyülekeztek az 1849. október 6-án kivégzett hősök emlékére rendezett ünnepség résztvevői. Hat órakor harangzúgás töltötte be a teret, a dóm tornyában az ünnep alkalmából sokáig szóltak a harangok.
A szőregi csata emlékoszlopa mellett Szabó Imre, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja mondott beszédet. Emlékeztetett rá, hogy a kötéllel és golyóval kivégzett főtiszteken kívül még százakat ért utol a szabadságharcot leverő osztrák birodalom bosszúja. Araddal és az utána következő időkkel végleg elveszett a hajdani lovagkor eszménye, amely tisztelte a legyőzött ellenfelet, s nem engedett meg olyan tömeges megtorlást, amellyel a Habsburg Birodalom következetesen és kérlelhetetlenül megbüntetett mindenkit, aki a forradalom és szabadságharc oldalán állt. A kivégzéseket csak a növekvő nemzetközi fölháborodás nyomására voltak kénytelenek abbahagyni.
Európaiságunk gyakori emlegetésének napjaiban nem árt tudnunk, hogy a negyvennyolcas harc is nemzetközi volt és európai – mutatott rá a szónok, aki példaként a nem magyar származású, s még nyelvünket sem beszélő vértanúkat említette. Szabó Imre arra hívott föl mindannyiunkat, hogy bár a szabadságért ma már nem kell harcolnunk, épülő demokráciánk védelme mindannyiunk felelőssége.
Az ünnepség végén a város vezetői, a pártok képviselői és az ünnepségen magukat képviseltető szervezetek megkoszorúzták az aradi vértanúk márvány emléktábláját.
