Díszsortűzzel és ágyúlövéssel is emlékeztek csütörtökön délután a Hősök terén a 172 évvel ezelőtti szőregi csatára. 1849. augusztus 5-én hatalmas lovassági ütközet zajlott a település határában, ami a magyar seregek vereségével ért véget, de máig tartó példát mutatott az itt élőknek.

A történelmi eseményre emlékezve Avramov András, a városrész önkormányzati képviselője elmondta, bár a magyarok elveszítették az ütközetet, ez csata mégis a település fontos történelmi öröksége, ezért a közösség mindig megemlékezik róla.

– Egy közösség számára nagyon fontos múltjának ismerete és a hagyományok ápolása, mert csak a régi idők tapasztalataiból tudunk jövőt építeni. Bár a 172 évvel ezelőtti csatát elveszítettük, de az, hogy különböző nemzetek fogtak össze a szabadságért, ma is követendő példa

– mondta Avramov András a szőregi csatának emléket állító táblánál.

Vass László hagyományőrző ezredes röviden felelevenítette annak az augusztus 5-i napnak az eseményeit, amely a magyar szabadságharc egyik utolsó próbálkozása volt, hogy megállítsa az osztrák-orosz erők előrenyomulását.

Henrik Dembinszky tábornok a 40 ezer fős, rosszul felszerelt és zömében harci tapasztalatok nélküli magyar sereg élén úgy határozott, hogy feladja Szegedet, az ellenséget pedig a Tisza vonalához közel, Szőreg határában állítja meg. A Kamaratöltés oldalába ötven ágyút ástak be, a tűzerővel akarták megakadályozni, hogy Haynau frontális támadást indítson. Az osztrák tábornok ezért lovasságával igyekezett bekeríteni a magyar erőket, ehhez azonban át kellett jutnia a Tisza túloldalára.

Hatalmas lovassági ütközet kerekedett Szőregen és környékén, ám a magyar erőknek végül vissza kellett vonulniuk. A csatában maga Dembinszky is megsebesült, de csapatait sikerült kivonnia az addigra már teljesen lerombolt faluból.

Haynau – aki a legenda szerint a szegedi városháza tornyából távcsövön keresztül követte az eseményeket – végül megfutamította a magyar csapatokat. A honvédek, akiket lengyel és olasz felkelők is támogattak, demoralizáltan széledtek szét az ütközetet követően.

A hadtörténészek szerint a szőregi csatavesztés nem a veszteségek miatt volt lesújtó, hanem azért, mert a magyar sereg egysége felbomlott az osztrák-orosz erők támadása során. Csak néhány, hősiesen védekező alakulatnak köszönhető, hogy a magyar csapatok nagyobb veszteség nélkül megúszták az ütközetet, amiben több mint kétszázötven szabadságharcos halt meg és több százan kerültek hadifogságban.

A csata, a lesújtó vereség ellenére ma is élénken jelen van a köztudatban.

A ma délutáni megemlékezésen, hogy résztvevők jobban el tudják képzelni, milyen lehetett egy csata 1849-ben, elsütöttek egy korabeli ágyút, majd elöltöltős gyalogsági puskákból sortüzet is leadtak a korhű ruhába öltözött hagyományőrzők.

Az ünnepség végén Avramov András önkormányzati képviselő a város nevében koszorút helyezett el a csatának emléket állító táblánál.

A megemlékezésen fellépett a szőregi Rezegők Táncegyüttes és a Tisza Kvintett.

rag, szeged.hu

Borítókép: Fotó: Iványi Aurél, szeged.hu

szoreg.hu képtár