Kétszáz hagyományőrző elevenítette fel vasárnap az 1849-ben vívott szőregi csatát. A rendhagyó történelemóra a 11. alkalommal megrendezett Nemzetközi Huszár és Hagyományőrző Találkozó leglátványosabb programja volt.
A bányagödörnél kezdődő összecsapás zaját még valahogy elviselték a legkisebbek, de miután a magyar erőket kiszorították az osztrák katonák, és a szűk utcákon, a nézelődők közvetlen közelében sütötték el a puskákat és ágyúkat, beindultak a „gyerekszirénák”. Így néhány kisgyerekes anyuka még a csata elején kénytelen volt visszavonulót fújni.
Vasárnap délelőtt 40 lovas és mintegy 160 gyalogos katona elevenítette fel a 161 évvel ezelőtti szőregi csata eseményeit. A rendhagyó történelemóra a XI. Nemzetközi Huszár és Hagyományőrző Találkozó leglátványosabb programja, amelyre a Felvidékről és Erdélyből is érkeztek résztvevők.
A nézők soraiban volt, aki napernyővel felszerelkezve, más chipset ropogtatva bámészkodott és hallgatta a szekéren ülő kommentátort. A robbanásoknál egyszerre rezzent össze a tömeg. Tizennégy ágyút is bevetettek a bányagödör tavánál kezdődő küzdelemben, látványos pirotechnikai eszközökkel kiegészítve. Bár nem mind úgy sült el, ahogy tervezték: a csónakkal érkező osztrákok hajóját például nem sikerült felrobbantani.
Vasárnap 150 töltetet lőttek el a csatában – egy durranáshoz 6 gramm lőport használtak. 1849-ben ennek több százszorosa veszett oda egy balesetben, amikor a magyarok Torontál téri lőszerkiszerelő üzeme felrobbant. A hajóhídon éppen akkor vezettek át egy birkacsordát. Olyan erős volt a robbanás, hogy néhány jószágot a Széchenyi térig repített – mesélte a történetet Vass László, a szervező III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület vezetője még pénteken az újszentiváni táborhelyen, ahol a vasárnapi bemutató után végül egy asztalnál ebédeltek a vesztes magyar és a győztes osztrák csapatok.
