Kivételesen most nem szépíróként, hanem fényképészként lépett a nagyközönség elé Bátyi Zoltán. A Szegedi Ítélőtábla sajtótitkára a fákról készült fényképeit állította ki a Somogyi-könyvtár szőregi fiókkönyvtárában.

Bátyi Zoltán világ életében városlakó volt. Az anyatermészettől távol élte életét, ezért minden fában az egyszeri és megismételhetetlen csodát keresi. Gyermekkorát egy Rókusi körúti bérházban töltötte, ahol egyetlen fa árválkodott az udvaron, de végül azt is kivágták, ahogy a Kossuth Lajos sugárút impozáns fasorát is. Azóta úton-útfélén rácsodálkozik a fákra. Nincs két egyforma növény. Évszakról évszakra változtatják arcukat. Jártában-keltében fotózza őket. Azoknak az idős fáknak állít képi emléket, amelyeket az utókor élőben már nem láthat.

Bátyi Zoltán a Délmagyarország újságírójaként került először kapcsolatba a fotográfiával. Tollforgatóként mindig csodálta akkori munkatársai, Schmidt Andrea és Nagy László fényképeit. Akkor még nem volt ideje és bátorsága, hogy kézbe vegye a fényképezőgépet. Bő tíz évvel ezelőtt megváltozott a világ: akkor vásárolta meg családjával az első olyan komoly masinát, amellyel már jó minőségű fényképeket lehetett készíteni. Az újabb lökést a mobiltelefonok lélegzetelállító fejlődése hozta: ezekben gyakran olyan minőségű kamera van, amelyekkel komolyabb technikai tudás nélkül is lehet remek fotókat készíteni. A kiállítás anyagát ezekből a mobiltelefonnal készült fotókból válogatta össze. A Föld ékszerei a fák című tárlat december 21-ig látható a Somogyi-könyvtár szőregi fiókkönyvtárában.

J.Z., delmagyar.hu

Borítókép: Fotó: delmagyar.hu