85-dik születésnapja alkalmából köszöntötték Péter László nyugalmazott egyetemi tanárt, irodalomtörténészt, várostörténészt, nyelvészt, folkloristát a szőregi Tömörkény István Művelődés Házban. Szőreg csaknem 85 évet köszönhet a professzornak – hangzott el a számos köszöntő között az ünnepségen.
Nemcsak kenyere, orvossága is a munka. Egyébre sajnálta az időt – hangzott el a rövid summázás Péter Lászlóról Makó Máriától, a művelődési ház igazgatójától. A köszöntések előtt Galkó Bence, a Szegedi Nemzeti Színház művésze Juhász Gyula-verseket szavalt, majd a helyi Kossuth Lajos Iskola diákjainak énekes előadása következett, köztük a professzor által felesége emlékére alapított Péterné Aranka Alapítvány által támogatott diák is énekelt.
Először a helyi önkormányzati képviselő, Rózsavölgyi József mondta el jókívánságait, kiemelve, hogy Péter Lászlót Szeged díszpolgáraként is köszöntik. Ezután Kecse-Nagyné Bánszki Zsuzsanna, a Kossuth-iskola igazgatója adta át születésnapi virágcsokrát, majd Palánkainé Sebők Zsuzsanna, a Somogyi-könyvtár igazgatójának a bibliotéka munkatársai által tolmácsolt köszöntő szavai hangzottak el.
A legnagyobb kincs
Péter Lászlónak a Somogyi-könyvtár után bizonyosan a Móra-múzeum a “második munkahelye” – fogalmazott Zombori István múzeumigazgató. Mint mondta, közel negyven éve dolgoznak együtt a professzorral, aki Szőreg mellett vitathatatlan Szeged egyik legnagyobb kincse is. Zombori István arról is beszélt, hogy a professzor olyankor dicsért olyan értékeket, amikor az “nem felelt meg az idők szavának”, hiszen gyakran állt ki a kommunista rendszer visszásságai ellen. Péter László értékmentő munkát végez Szőreg, Szeged, a megye, a dél-alföldi nagytáj és a magyar irodalom területén is, sőt, a makói múzeum létrehozóját is benne tisztelhetjük – emelte ki Zombori. Magyarországon elsők között írt a szegedi utcaneveket összefoglaló munkát, amely pótolhatatlan kötet a mai napig. A professzor számos érdeme közül a múzeumigazgató kiemelt négy nevet, akiket részben vagy egészben Péter László tett ismertté: Bálint Sándor (többek között az első bibliográfiáját Péter László állította össze), az Amerikába kivándorolt Vasvári Ödön református lelkész – akit a professzor rábeszélt arra, hogy az amerikai magyarokról szóló gyűjteményét adományozza a Somogyi-könyvtárnak -, Kálmány Lajos néprajztudós, valamint Kanalas István fafaragó.
Miklós Péter történész, muzeológus köszöntőjében utalt a professzor textológiai munkásságára, valamint az Új Magyar Irodalmi Lexikon három kötetének szerkesztésére. Beszámolt arról is, hogy a kari tanács megszavazta Péter Lászlónak a professor emeritusi címet.
Majzik István, a szegedi Bába és Társa Kiadó ügyvezetője a professzort annak új könyvével lepte meg, mely egyetlen példányban “Szeged végállomás” címmel látott napvilágot, a tömeges nyomtatás sajnos még várat magára anyagi nehézségek miatt. Azt is megtudtuk, hogy a professzor egy antológiája is kiadásra vár.
Gyulay Endre nyugalmazott megyés püspök felidézte, a püspöki diákotthon fölügyelő tanáraként Péter László irányította figyelmét a népi írókra. Mindig kimondja, amit gondol, s többnyire igaza van – így jellemezte a püspök a 85 éves professzort.
Betakarítás
Péter László köszönő szavaiban úgy fogalmazott, reméli, hogy a “Szeged végállomás” után is tud még “produkálni”. “Dum spiro, spero” – idézte a latin mondást a professzor. “Míg élek, remélek.”
“Az írók írója vagyok, módszertanom a valóság minél hűbb visszaadása, a történelemben és a jelenkorban is. Annak van értelme, hogy amíg az ember él, amíg tud szuszogni, addig csinál valamit, valamit hátrahagy magáról. Ha azt akarom, hogy a nevem valamelyest fönnmaradjon – legalább egy könyvtári katalóguscédulán -, akkor alkotni kell, könyveket kell írni. Ezt csinálom most is. Betakarítás. Amit életemben alkottam, azokból szedem össze azokat az írásokat, amelyeket eddig még nem tudtam publikálni” – mondta el a SZEGEDma.hu-nak Péter László. “A munka mellett a családot, házastársi szeretetet, gyerekek fölnevelését tartom fontosnak – ez utóbbi sajnos nekem nem adatott meg, de a rokoni gyermekeket figyelemmel kísértem, illetve most a házvezetőnőm aranyos gyermekének fejlődését születésétől nyomom követem” – beszélt a munka melletti hangsúlyairól a professzor.
Fotó: Illés Tibor
