Tápén Perlaki György plébános és Juhász Gyula képviselő, Szőregen Kerényi Imre Kossuth-díjas rendező, Dorozsmán Mihálffy Béla képviselő volt az ünnepi szónok.
Szeged több városrészében is megtartották a hagyományos március 15-i ünnepséget. A SZEGEDma.hu stábja Tápéra, Szőregre, valamint Kiskundorozsmára látogatott.
Tápé: A szabadságharc öröksége
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának tiszteletére a tápéi országzászló előtt rendezett megemlékezésen Perlaki György plébános az ünnep jelentőségéről és fontosságáról beszélt. „Egy nemzet, ha nem tud ünnepelni, a progresszív jövője megkérdőjelezhető” – hangsúlyozta a szónok.
Az evangélium szavait idézte: az az ország, amely meghasonul, elpusztul, ház házra omlik. Fontos volna, folytatta a plébános, hogy nemzetünk egységben tudjon élni, erkölcsi hitalapokon, békében, jólétben. Sok tennivaló van ezzel kapcsolatban – szögezte le –, majd Furák András versével zárta gondolatait.
A szabadságharc örökségéről, ma is élő üzenetéről, árnyoldalairól beszélt Juhász Gyula önkormányzati képviselő. A magyarok évezredes történelmük során vigyázó szemeiket mindig a Nyugatra vetették. Annak civilizációját, kultúráját tekintették mintának, ehhez igyekeztek igazodni, felzárkózni, a Nyugat – úgymond – fejlettségét akarták minden erejükkel utolérni. „Ha bajba kerültünk, onnan vártunk bajainkra gyógyírt, segítséget. Ám ez a segítség az ezer év során sajnos soha nem jött el. Jött helyette viszont pusztító hadsereg – száz évenként legalább egy – eleinte a kiirtásunk, majd később a leigázásunk, elnyomásunk és kifosztásunk mohó szándékával” – hangsúlyozta az ünnepség vezérszónoka.
A képviselő szerint napjainkban ismét változóban a világ. Nemcsak Magyarország, nemcsak Európa, de egész civilizációnk kitaposatlan ösvényhez, válaszúthoz ért, melyen nem tudhatjuk előre, mit rejt a következő forduló. Sok a vita, a bizonytalanság, a régi rend haszonélvezői nehezen értik meg, hogy kiváltságos helyzetük lassan megszűnik. Ilyen zavaros időkben fontos tudatosítani magunkban, hogy mi is a szabadság, és mi az, amit elvárunk a jövő társadalmától. „Ma ismét szükség van olyan vezetőkre, akik nemcsak értik az idő szavát, de készen állnak arra is, hogy tudásukat, tehetségüket, anyagi eszközeiket az önérdekről lemondva a közérdek szolgálatába állítsák” — fejezte be ünnepi beszédét Juhász Gyula.
A megemlékezést a helyi Török József Hagyományőrző Együttes fellépése tette még színesebbé. Katonadalokat adtak elő, majd a részönkormányzatnak, a település oktatási-nevelési intézményének és a művelődési háznak a képviselői koszorúkat helyeztek el az országzászló talapzatánál.
Mihálffy Béla: A 48-as törekvések ma is aktuálisak
„1848 legfontosabb tanulsága, hogy a mai kor kihívásainak csak egy olyan nemzet tud megfelelni, mely összetartó, megbecsüli közös értékeit és szimbólumait, és nem ijed meg a világ által kikényszerített új helyzettől” – fogalmazott Mihálffy Béla a Petőfi Sándor Művelődési Házban rendezett ünnepségen, március 15-én.
Dorozsma Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselője úgy látja, a 48-as hősök törekvései ma is aktuálisak, hiszen akkor Magyarország függetlenségéért, szabadságáért küzdöttek, és most is a változásért, a pénzügyi és gazdasági függetlenségért küzdünk, miközben kemény érdekérvényesítésre kényszerülünk az Európai Unióval szemben. „Nem tűrtük el 1848-ban, hogy Bécsből diktáljanak nekünk. Nem tűrtük el 1956-ban sem, hogy Moszkvából mondják meg mi, és hogyan történjen. Most sem hagyjuk, hogy Brüsszelből vagy bárhonnan bárki is diktáljon nekünk. Mindenkitől elvárjuk, hogy Magyarországnak és a magyaroknak megadja a nekünk kijáró tiszteletet” – fogalmazott.
Mihálffy szólt az uniós és hazánkat egyaránt sújtó válságról, melynek hatásait a dorozsmaiak is nap mint nap megérzik, hiszen egyre nehezebb a boldogulás, szociális és családi problémák nehezítik a mindennapokat. „Mi dorozsmaiak már sokszor bizonyítottuk, képesek vagyunk az összefogásra, és a nehéz helyzetekben sem engedjük el egymás kezét. Nem hagyhatjuk, hogy akár az egyén, akár a közösségünk áldozatául essen ennek a küzdelemnek. Mi dorozsmai emberek csak egymástól, megtartó közösségünktől várhatunk segítséget” – jelentette ki a politikus. Hozzátette, ha így tesz mindenki, akkor nem áldozatként fogunk elbukni, hanem a 1848-as elődeinkhez hasonlóan hősként, győztesen fogunk kiemelkedni.
Az ünnepségen a Jerney János Általános Iskola tanulóinak műsorát követően a dísztéren helyezték el az emlékezés koszorúit a dorozsmaiak.
Kerényi Imre: Egész Európa Budapestre figyel
Szőregen a Kossuth Lajos-iskola előtti téren megtartott március 15-i ünnepségen a társadalmi és politikai közélet képviselői közül jelen volt Ujhelyi István, az Országgyűlés szocialista alelnöke, Rózsavölgyi József (Fidesz-KDNP) önkormányzati képviselő, Tápai Péter, a Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője, Péter László Szeged díszpolgára, Gruber László, az Alexandriai Szent Katalin templom plébánosa, valamint Kerényi Imre Kossuth-díjas rendező, a nap ünnepi szónoka.
Ez a legszebb ünnep – kezdte szónoklatát Kerényi, az ünnepek ünnepe, a nemzet ünnepe. A Bibliát idézve kitért arra, csak akkor születtek nagy dolgok, „ha bátrak voltak, akik mertek”. A hatalom mulandó, a nemzet azonban föntebb van, mint a hatalom. A magyar függetlenség eszméje örökkévaló, e nélkül elképzelhetetlen Magyarország. A magyarság sorsa a nemzeti függetlenségért vívott folyamatos harc. E harcok során nemesedik nemzetünk, hangsúlyozta a szónok, acélozódik jellemünk, virágzik újra s újra kultúránk, mutatja legszebb arcát a magyarság.
„Ma itt, Szőregen szép nyugalomban tisztelgünk a nemzeti függetlenség eszméje előtt. Ugyancsak ma – egész Európa Budapestre figyel. A mi drága, magyar labancaink és a Budapestre sereglett francia segédcsapatok, akik a megszálló Habsburgok, a megszálló németek és a megszálló oroszok után a megszálló EU szerepét játsszák, ma, Budapesten megtapasztalják saját gyengeségüket, mert ma, Budapesten újra megtörténik március 15. – a lengyel és magyar egyesült erők ma délután bemutatják a nemzeti függetlenség eszméjének erejét” — szögezte le Kerényi.
„Kedves Szőreg, kedves Szeged, kedves Magyarország, ha teheted, jöjj még ma Budapestre, ha nem teheted, drukkolj, mert ma újra március 15-e van. Honfitársaim, drága magyarság, mutassuk fel ma is legszebb arcunkat. Ha ezt tesszük, miként a bizánciak, miként a frankok és a bajorok, miként a tatárok, a törökök, az osztrákok, a németek és az oroszok, akképpen a brüsszeliek is elfogadják, sőt tisztelni fogják legszebb arcunkat” – fejezte be szónoklatát a Kossuth-díjas rendező.
A diákok által előadott látványos és tartalmas ünnepi műsorban részt vett az iskola énekkara és tánccsoportja, majd a vendégek átvonultak a Szabadság térre, ahol a társadalmi, politikai szervezetek, intézmények képviselői megkoszorúzták az ottani emlékművet.
Tuti, Varga Anna / szegedma.hu
