Ünnepi műsorral, valamint az 56-os forradalom szőregi mártírjának emlékművénél koszorúzással emlékeztek a városrészben október 23-i nemzeti ünnepre.
Földesi Tibor a forradalom leverése után elmenekült hazájából, de később visszatért, és ezért kellett meghalnia. Emlékére tavaly óta futóversenyt rendeznek a legkisebb generációtól a nyugdíjasokig. A Földesi Tibor emlékversenyt hétfőn rendezték meg, és a keddi 56-os ünnepség előtt lánya, Síkhegyi Béláné, Földesi Katalin adta át a győzteseknek a vándorserlegeket.
Ezt követően Avramov András, a városrész nemrég megválasztott egyéni önkormányzati képviselője ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy a szabadság mindenki számára mást jelent, egyéni viszonyaink alakítják a kapcsolatunkat ezzel a gyönyörű eszmével.
Ezek a napok lehetőségek, amikor muszáj feltennünk a kérdést, és muszáj elkészülnünk a válasszal is – mondta Avramov, majd azzal folytatta: Nincs egyértelmű megoldás, mindenkinek mást ad a szabad döntés lehetősége, mást jelent a szabadság.
A beszéd után a Kossuth Lajos Általános Iskola 8. osztályos diákjai adták elő ünnepi műsorukat. Közreműködött Dubecz György, a Móra Ferenc Népszínház tagja, a produkciót pedig Bondárné Tóth Villő tanította be.
Az 56-os események megidézése után Földesi Tibor emlékművénél helyezték el a megemlékezés virágait és koszorúit a helyi intézmények, társadalmi és civil szervezetek képviselői.
Villanyszerelőtől a szuperkémig
Földesi Tibor, szegedi villanyszerelőt 1958-ban ítélték halálra. Nem ölt embert, nem bántott senkit, nem is kémkedett, mégis felakasztották „a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetésének bűntette” miatt.
Földesi Tibor 1923-ban született Szőregen, elektrotechnikusként végezte az iskoláit, majd az esztergomi Repülő- és Szerszámgépgyárban dolgozott 1954-ig. Iparengedéllyel a birtokában költözött vissza Szegedre, a Szegedi Vegyes Kisipari Szövetkezet villanyszerelő részlegét vezette.
1956-ban a forradalom mellé állt, október 27-én tagja lett a városi forradalmi bizottságnak, 29-én pedig annak a forradalmi nemzeti bizottságnak, amit Perbíró József vezetett
– írja róla a Magyar Noirban a szegedi újságíró és író, Bátyi Zoltán. Földesiről azt is tudjuk, hogy az ő segítségével működtették a forradalmárok Szegeden a Széchenyi rádiót, és Perbíró József rábízta az ÁVH helyi szervezetének felszámolását.
Földesi Tibor története innentől vett tragikus fordulatot. 1956 novemberében a Románia felől Szegedre nyomuló szovjet csapatok elől az Német Szövetségi Köztársaságba távozott, emiatt vádolták meg később, hogy az amerikaik beszervezték, és ráolvasták, hogy szuperkém. Még 1956 decemberében hazatért Magyarországra, de amikor megtudta, hogy miért keresik a hatóságok, ismét elhagyta az országot.
1957 márciusában – bízva a kádári amnesztiában – ismét magyar földre lépett. Szó sem volt azonban amnesztiáról: letartóztatták, és megindították ellene a bűnvádi eljárást. Első fokon a Szegedi Katonai Bíróság tizenöt év börtönre ítélte több rendbeli tiltott határátlépés, kémkedés és más bűncselekmények miatt. Földesi a vádakat tagadta. „Vallomása szerint a megbízást csak a hazajutása érdekében vállalta el, de semmilyen adatot nem gyűjtött” – írta róla Bátyi Zoltán. Később, a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának Szimler János vezette különtanácsa halálbüntetésre súlyosbította az ítéletet. Az akkor 35 éves Földesi Tibort 1958. január 31-én felakasztották.
szeged.hu
A Szeged Televízió tudósítása
https://www.facebook.com/SzegedTV/videos/533189970811380/
