Az előző lapszámban megjelent a fölhívás egy aradi, Arad környéki egynapos kirándulásra, történt mindez az ünnep aktualitásából fakadóan, új színt próbálva adni a megemlékezésnek, ha mégoly szerényet is. A másik gondolat pedig ráirányítani a figyelmet arra a sok történésre, tényre, értékre, amelyek az idők során a feledés homályába merültek, sok objektív és szubjektív ok miatt. Városunktól mintegy 100 km-es körzetben a magyar történelem nem elhanyagolható emlékei találhatóak, de nemcsak várak, kegyhelyek, hanem olyan, a magyarság történeti emlékeit ápoló, a magyarságtudatot áldozatos munkával fönntartani akaró, nem, vagy alig ismert szervezetek is.
Fotó: Ágó Rita
Maroknyi csapatunkat nem igazán fogadta kegyeibe az időjárás, a várhegyen olyan köd volt, hogy a tekintélyes várromokat is csak közvetlen közelről vettük észre. A rövid séta a világosi Bohus kastély parkjában, ahol a fegyverletételi tárgyalások folytak, s a ménesi borvidékről szóló tájékoztatás valamivel jobb körülmények között bonyolódott. Az aradi vértanúk emlékművének, a Szabadság szobornak a megkoszorúzása már a városi program részét képezte. Rövid látogatást tettünk a Nyugati Jelen, a dél-erdélyi szórvány magyarság egyetlen napilapjának épületében, ahol az aradi magyarság a március 15-i ünnepi megemlékezésre készülődött.
Haza alaposan elfáradva, vélhetően az elfelejtődött ismeretek fölfrissülésével érkeztünk meg. A föntebbi gondolatok jegyében tervezünk egy szabadkai kirándulást májusban.
Kiss András
Szőregi Regélő, 2015. április
